Ha a laboratóriumi vizsgálatok során a normálisnál magasabb a vérzsírok szintje, akkor – orvosi szakkifejezéssel – hiperlipidémiát állapítanak meg. De mit jelent ez?
Hiperlipidémiáról akkor beszélünk, ha megemelkedik a vérben az összes koleszterin, az ún. „rossz” koleszterin (LDL-koleszterin, kis sűrűségű lipoproteinhez kapcsolt koleszterin) és/vagy a trigliceridek szintje. Az orvosok az előbbi esetben hiperkoleszterinémiáról, az utóbbiban hipertrigliceridémiáról beszélnek.
A hiperlipidémiák legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy jelenlétükben nagyobb az esély valamilyen szív-vagy érrendszeri betegség kialakulására, más szóval az emelkedett vérzsírszint a szív-és keringési betegségek kockázati tényezője (rizikófaktora). Szerencsére módosítható rizikófaktorról van szó: az életmód megfelelő megváltoztatásával a veszély csökkenthető, a szív-és érrendszeri betegségek kialakulása elkerülhető vagy legalább késleltethető.
Mi okozza a hiperlipidémiát?
A vérzsírszintek kóros megemelkedéséhez számos tényező hozzájárulhat, ezek némelyike ellen nemigen van mit tennünk, míg mások jó irányban befolyásolhatók. A legfontosabb okok a teljesség igénye nélkül:
• Genetikai tényezők. Vannak családok, melyekben nagyobb számban élnek hiperlipidémiás személyek. Ilyen esetekben joggal feltételezhető, hogy a magas vérzsírszintek kialakulásában örökletes tényezők is közrehatnak. Ezeket a formákat familiáris hiperlipidémiáknak nevezzük.
• Egyes betegségek. Bizonyos kórképek fennállása fokozza annak esélyét, hogy a vérzsírszintek kóros tartományba emelkedjenek. Ilyenek például: pajzsmirigy-alulműködés, az epeutak elzáródása okozta sárgaság, Cushing-kór, cukorbetegség, májbetegség, idült vesebetegség stb.
• Bizonyos gyógyszerek. Egyes gyógyszerek nem kívánt hatása a vérzsírszintek megemelkedése. A hiperlipidémiát okozó szereket hosszan lehetne sorolni, azonban a kockázat minden gyógyszer esetében más és más, egyesek szedését jó eséllyel a vérzsírszintek megemelkedése kíséri, míg mások használata nagyon ritkán jár hasonló következménnyel. Ilyen gyógyszerek többek között bizonyos vízhajók (pl. az ún. tiazid diuretikumok), a glükokortikoidok, a ciklosporin, egyes fogamzásgátló tabletták, antipszichotikumok, a szívgyógyászatban használt béta-blokkolók, egyes vírusellenes szerek.
• Terhesség. A várandósság alatt is kialakulhat hiperlipidémia, különösen terhességi magas vérnyomáshoz vagy terhességi cukorbetegséghez társulva. A vérzsírszintek kóros megemelkedésének jelentőségét az adja, hogy a terhességi hiperlipidémiát számos terhességi szövődmény, pl. a koraszülés gyakoribb előfordulásával hozták összefüggésbe, és némileg fokozhatja a szülés körüli halálozás kockázatát is.
• Elhízás. A túlsúlyos/elhízott személyek trigliceridszintje gyakran kórosan magas, ám nem törvényszerű, hogy az elhízás a vérzsírszintek emelkedésével járjon.
• Alkoholfogyasztás. A rendszeres alkoholfogyasztás ugyancsak növeli a vérzsírok mennyiségét a vérben.
A következő részben a hiperlipidémia kivizsgálásáról lesz szó.
Forrás: Orvostovábbképző Szemle
