Nem véletlenül szoktuk azt mondani, megállt bennünk az ütő. Van, hogy úgy érezzük lelassult szívverésünk, vagy épp felgyorsult. Ritmuszavarok az emberek jelentős részében, sőt mindenkiben előfordulnak. Az azonban nem mindegy, hogy ezek milyen eredetűek – írja a sonline.hu.
A ritmuszavarok lehetnek jó és rosszindulatúak, utóbbiak akár életveszélyt is okoznak – mondta el a Somogy Megyei Hírlap kérésére Ajtay Zénó kardiológus szakorvos, a Praxis Dr. Zénó Magánklinika vezetője. Sajnos vannak olyan gyakori ritmuszavarok is, és itt a pitvarfibrillációra gondolok, melyek első látásra veszélytelenek, de leggyakoribb oka az agyi embóliának, ami rokkantsághoz, vagy jelentősen csökkent csökkent életminőséghez vezet.
Észrevenni a ritmuszavarokat sokkal nehezebb, mint besorolni rossz, avagy jó csoportba, ez utóbbi kardiológiai feladat. Ez a beteg rizikófaktorai, klinikai adatai, környezeti adatok és társbetegségek ismerete alapján dönthető el. – Ha valaki szívdobbanást érez, az esetek 90 százalékában a panasz banális – fogalmazott a szakorvos. – Nem kell vele foglalkozni, panaszosunk megnyugtatása a legfontosabb feladat. Ez olyankor meglehetősen nehéz, amikor egy fiatal sportoló hirtelen halálával van tele minden hírfelület.
Hozzátette: a bajt sok esetben megérzi a páciens, de legtöbbször ez csak véletlenül derül ki.
Érdemes odafigyelni a modern vérnyomásmérő készülékekre, hiszen ezek már kijelzik a ritmuszavart is. A készülék csipogása vagy kijelzője figyelmeztet az ütemtelen , lassú vagy gyors szívműködésre.
Ha felmerül a betegség lehetősége, először a háziorvossal célszerű egyeztetni, a tapasztalt orvos akár EKG nélkül is meg tudja ítélni a probléma jellegét. – Most már forgalomban vannak kis, kézi EKG készülékek, amelyeket betegeink örömmel használnak – mondta Ajtay Zénó. – A felvételeket e-mailben klinikánkra küldik, amelyeket aztán értékelni tudunk. Amennyiben panasz közben készül EKG pontosabb képet kaphatunk a beteg állapotáról, de részletes vizsgálatra is szükség lehet , ami az esetleges szív- és társbetegségeket deríti fel , itt elsősorban a laboratóriumi vizsgálatra, szívultrahangra és a Holter EKG-ra gondolok.
Ha felállította a doktor a diagnózist, akkor dönt arról, hogy megnyugtatja a beteget, gyógyszeres kezelést javasol, vagy katéteres, netán műtéti beavatkozást, akár pacemaker beültetést .
Gyógyszeres kezelés mellett az utóbbi húsz évben óriásit fejlődtek a katéteres ritmuszavar gyógyászati lehetőségei, amelynek során rádiófrekvenciás koagulációval, azaz égetéssel, vagy fagyasztásos eljárással a ritmuszavar gócát körbe szigetelik, vagy egy kóros ingerkört megszakítanak. Ha ez nem oldható meg, és a ritmuszavar közvetlenül életveszélyt okoz, végső esetben egy speciális kis számítógép által vezérelt beültetett defibrillátor pacemakerrel sokkot alkalmazva szüntetik meg a ritmuszavart.
Forrás: sonline.hu
