Szem- fül-orr:
A dohányzás megnöveli a szürke hályog kialakulásának esélyét. Rontja az erek vérellátását, károsítja az érfalat, emiatt romolhat a belső fül keringése és hallászavarok alakulhatnak ki.
A dohányozó embereknél az ízérzet, szaglás sem olyan, mint nem dohányzó társaiknál, mivel ezek a funkciók is csökkennek.
Fogak- Szájüreg:
Az évek alatt elszívott cigaretta miatt a nikotin beleívódik a fogakba, barna elszíneződést okozva ezzel. A ma már annyira nem elterjedt dohány rágása, a dohányzással együtt megnöveli a szájüregi daganatok kockázatát is (ajak, nyelv).
Garat-gége:
A dohányzás megnöveli a garat, gége rosszindulatú megbetegedésének kockázatát.
Tüdő:
A légutakba bejutó füst folyamatos irritációnak teszi ki a tüdőt. Megnöveli a légző rendszert érintő gyulladásos megbetegedések lehetőségét is, mint például a tüdőgyulladást. A dohányzás súlyosabb szövődményei a krónikus obstruktív tüdőbetegségek, a krónikus bronchitist (hörghurut) és a tüdőtágulás, mely szűkíti a légutakat. Ez a szűkület nem visszafordítható és az idő múlásával rosszabbodik.
A tüdőrák az egyik legismertebb dohányzás okozta rosszindulatú megbetegedés. Egyes adatok szerint Magyarországon a tüdőrák okozta halálozás 90%-ért a dohányzás a felelős.
Forrás: Somaegeszsegtar.hu, Wikipédia