Magyarországon a 8,3 millió felnőtt lakosból 3,5 millióra becsülhető a magas vérnyomásban szenvedők száma, ez a szám a lakosság idősödése miatt folyamatosan nő, a 75 éven felüliek több mint 80 százaléka hipertóniássá válik, elsősorban az érrendszeri meszesedés miatt – derült ki a Magyar Hipertónia Társaság legfrissebb adataiból.
Dr. Ajtay Zénó segítségével körbejárjuk a hipertónia vagyis magas vérnyomás gyógyszeres kezelésének lehetőségeit.
A magas vérnyomás diagnosztizálása után, milyen esetekben kell gyógyszeres kezelést javasolni a betegnek?
A kezelés szükségességét a tünetek, a vérnyomásértékek, célszerv szövődmények és társbetegségek alapján döntjük el. Ha a vérnyomásértékek 3 alkalommal nagyobbak, mint 140/90Hgmm, szabály szerint kezelni kell. Ugyanígy igaz, ha önellenőrzéssel (otthon saját vérnyomásmérővel mért értékek) a mért magasabb értékek száma 20%-ban meghaladja a 135/85 Hgmm-t.
Vérnyomás ingadozás esetén az orvost becsaphatják a mért értékek, ilyenkor mi a teendő?
A vérnyomás diagnózisának felállításához, a vérnyomás beállításához használhatunk vérnyomásmérő monitort (ABPM) is.
Mindenkinek ugyanarra az értékre kell beállítani a vérnyomását?
Nem, amennyiben cukorbetegség, vesebetegség, agyi érbetegség, érszűkület, szívelégtelenség, szívinfarktus utáni állapot áll fenn, és a beállítandó vérnyomás érték nagy különbségeket mutat, ezekben az esetekben a gyógyszereléshez már szakorvost is igénybe kell venni.
A kellő tapasztalattal bíró specialista (szakorvos: általában belgyógyász, kardiológus, endokrinológus, vagy nephrológus) a hypertonia jellege, a vérnyomás emelkedés értéke, fennállási ideje, a magas vérnyomás szövődményeként megbetegített szervek és társbetegségek, rizikófaktorok alapján választ gyógyszercsoportot, gyógyszer kombinációt az elérendő vérnyomásértékhez.
Célszerű azt is kitűzni, hogy mennyi idő alatt szándékozik ezt elérni. Egy évek óta fennálló, jelentős vérnyomás emelkedéssel járó beteg esetében több hét, vagy akár több hónap is szükséges ahhoz, hogy a beteg fokozatosan rendbe jöjjön, mert a gyors vérnyomásesés jelentős panaszokat, adott esetben agyi, vagy vese és alsó végtagi vérellátási zavarokat okozhat. A vérnyomás csökkentés mértéke és sebessége tünetvezérelt.
Ekkora különbségek vannak a gyógyszercsoportok között?
Igen. 5 vérnyomáscsökkentő gyógyszer csoporttal dolgozunk. További lehetőségek is vannak.
Mondana példát a gyógyszercsoportok közötti különbségekre?
Típusos az életkor és a férfi és női nem közötti különbség. Az életkor során a vegetatív idegrendszeri szimpatikus aktivitás (stressz) csökken, vele szemben a szervezet szabályzó mechanizmusai tompulnak. A beteg kevésbé érzi a nyomás emelkedését (az erek falában lévő feszülést érzékelő baroreceptorok kevésbé érzékenyek), nehezebben szabadul a nátriumtól, ezáltal könnyebben tart vissza vizet, ezzel ödéma jelentkezik.
A nőknél a menopauza (klimax) hormonális változásai is hasonló irányú élettani következményekkel járnak. Idősebb korban, vagy a menopauza bekövetkeztével, sokkal jobban hatnak a direkt értágítók (kalcium-csatorna blokkolók), vagy vizelet hajtó jellegű (diuretikumok) gyógyszercsoportok. Ezek az erre a korra jellemző vérnyomás ingadozást is jelentősen mérséklik.
És mivel kezelik a középkorúakat?
Fiatal és középkori vérnyomás betegeknél elsősorban a stressz aktivitást és a várható közép és hosszú távú következményes szövődményeket kell csökkenteni. Ebben az esetben a stressz hormonok támadáspontját (béta receptor blokkolók, angiotenzin receptor) vagy azok szintézisét a kígyóméregből fejlesztett angiontenzin konvertáló enzim gátlókkal (ACEI) érjük el. Utóbbihoz hasonlít a foghagyma hatása is. A kezelésnek erős ér-, vese-, agyi- és szívizomzat védő hatása van, az új cukorbetegség megjelenésének gyakoriságát, az időskori szellemi leépülést is csökkenti, ami több tíz éves kezelés esetén kifejezett előnyt jelent mind az egyén, mind a társadalom szempontjából.
Sokan több gyógyszert szednek egyszerre, bármilyen kombinációt alkalmazhatunk?
Kombinációra gyakran van szükség, egyrészt azért, hogy elérjük a kívánt vérnyomás csökkenést, másrészt pedig azért, hogy a jótékony nem vérnyomás csökkentő hatásokat is kihasználjuk. A jelenlegi ajánlások is inkább javasolják az alacsony közepes dózisú kombinációs kezelést, mint azt, hogy egy gyógyszer maximális adagját használjuk.
Gondolom, a többfajta hatóanyag gyakoribb mellékhatásokat jelent?
Nem, mert a mellékhatások döntő része dózisfüggő, tehát az alacsonyabb adagoknál nem jön elő, így annak ellenére, hogy több fajta gyógyszert adunk, a mellékhatások száma kevesebb, a betegek sokkal jobban tűrik a kezelést.
További információk: http://www.kardiologiai-maganrendeles.hu/hu/praxis-dr-zeno-kaposvar.html
10 hozzászólás
Lajos Csernyák liked this on Facebook.
Terézia Mária Kiss liked this on Facebook.
Edit Máté liked this on Facebook.
Pap József liked this on Facebook.
Erika Koletár liked this on Facebook.
Ica Beck liked this on Facebook.
Zsuzsanna Holczer liked this on Facebook.
Rózsa Kardosné liked this on Facebook.
Iveszics Tünde liked this on Facebook.
Ágnes Kuruczné Gódor liked this on Facebook.