Nagy gondot kell fordítani a koponyasérülések megelőzésére

A koponyasérülések megelőzésének fontosságát hangoztatták a Pécsi Tudományegyetem (PTE). 

Büki András, a PTE Idegsebészeti Klinikájának igazgatója elmondta: Magyarországon évente mintegy 1500 ember szenved kómával járó súlyos, valamint 50-75 ezren könnyű koponyasérülést. A súlyos koponyasérülések a családok számára óriási tragédiát, ellátásuk társadalmi szempontból súlyos, a munkaképtelenségükkel is kalkulálva évi sokmilliárd forintos terhet, veszteséget jelent – mutatott rá a professzor. Hozzátette, egyre több adat van arra, hogy a könnyű sérülések sem hagyják érintetlenül az agyat, nem múlnak el nyomtalanul.

Azoknak a sportolóknak az esetében, akik gyakran, nagy sebességgel ütköznek vagy nem sportolóknál, akiknél e sérülések ismétlődnek, a következmények beláthatatlanok lehetnek, már fiatal korban is fennáll egy krónikus elbutulási folyamat beindulásának veszélye – fogalmazott az orvosprofesszor.

Büki András megjegyezte, hogy ma az orvosok sem tudják megmondani biztosan, melyik enyhe koponyasérültnek kellene pihennie még egy hetet a sérülés után, és ki az, aki dolgozni mehet. Becslések szerint a sérültek mintegy harmada úgy tér vissza mindennapi feladataihoz, hogy nem eléggé fitt, a figyelmét, a végrehajtó funkcióit illetően problémával küszködik, alvászavara van – mondta.

A klinikaigazgató utalt arra, hogy a legtöbb koponyasérülés még mindig a közúti balesetek következménye, de ez csökkenő tendenciát mutat, egyre gyakoribbak ugyanakkor az esések okozta sérülések.

Az egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy munkától és sporttevékenységtől függően lehetőleg mindenki használja a megfelelő védőfelszereléseket, a járművezetők és az utasok csatolják be a biztonsági övet, és senki ne vállaljon felesleges kockázatokat.

A véralvadási zavarral küzdőknek vagy a véralvadást befolyásoló gyógyszert szedőknek érdemes meggondolniuk, hogy motorkerékpárra ülnek-e vagy felmennek-e a fára egy vödör cseresznyéért, esetükben ugyanis egy esetleges koponyasérülés súlyosabb következményekkel járhat – fogalmazott Büki András.

Dóczi Tamás idegsebész professzor, akadémikus arról szólt, hogy a pécsi idegsebészeti klinika országos felmérése alapján 2002-ben készült tanulmányban először kaphatott képet a szakma a súlyos koponyasérülések hazai előfordulásáról és kezeléséről.

Emlékeztetett arra, hogy az eredmények sokkolóak voltak: amíg a fejlett országokban a súlyos koponyasérültek halálozási aránya nem haladta meg a 30 százalékot, addig ez Magyarországon az ellátásban tapasztalt késlekedés és a korszerű ellátási irányelvek elmaradása miatt több mint 50 százalék volt.

Forrás: MTI