A legkorszerűbb módszerek is elérhetőek a pécsi Érsebészeti Klinikán

Múlóban vannak azok az idők, amikor a test területének jelentős részét érintő, hosszas lábadozással járó műtétekkel lehetett csak kezelni a különböző érrendszeri betegségeket, hiszen a tudomány és  technológia fejlődésének hála egyre több esetben van lehetőség olyan minimális beavatkozással járó műtétekre, amelyeknél a korábbiaknál jóval kisebb a szövődmények, fertőzések kialakulásának lehetősége, ráadásul a beteg néhány nap alatt újra talpra állhat – írja a Pécsi Tudományegyetem.

Az újság Dr. Menyhei Gáborral, a PTE KK Érsebészeti Klinikájának igazgatójával tekintette át, hogy  mit kínál a modern orvostudomány és a pécsi klinika a betegek számára.

Az érrendszeri megbetegedéseket attól függően osztályozhatjuk, hogy a verőereket, avagy a vénákat érintik-e, és hogy az ér szűkülésével, avagy épp ellenkezőleg, tágulásával járnak-e. Mindegyik súlyos következményekhez vezethet, és az alapbetegségen felül komoly szövődményeket is okozhat. A súlyosabb esetekben akár elvérzéshez is vezető hasi főverőértágulat kezelése jól példázza az érsebészet területén lezajlott fejlődést: míg korábban nyitott hasi műtét révén kellett az orvosoknak „megreparálni” az érintett érszakaszt, ma egy néhány centis bemetszés elég ahhoz, hogy egy katéterrendszer segítségével egy műeret juttassanak a tágulat helyére, magyarázza Menyhei Gábor. Az úgynevezett stentgraft módszert ma már olyan a mellkashoz közelebb fekvő tágulatok esetében is használni lehet, amelyeket korábban csak igen nagy kockázattal lehetett műteni – a világszerte újnak számító módszert Budapest után másodikként Pécsett vezették be az országban.

Az értágulatoknál is több embert érint a verőérszűkület, hiszen egy igazi népbetegségről van szó, ami a 65 évnél idősebbek 20 százalékát sújtja, mondja Menyhei Gábor. Itt is egyre több esetben lehetséges olyan beavatkozások elvégzése, amelyek csupán néhány centis bevágással járnak, ám ahhoz, hogy a legjobb eredménnyel lehessen valakit gyógyítani, az szükséges, hogy időben az orvoshoz forduljunk. A leginkább jellemző alvégtagi érszűkület tünetei ugyanis a laikusok számára is könnyen felismerhetőek: ha néhány száz méter legyaloglása után már elfárad a lábunk, akkor érdemes gyanakodnunk, nem kell megvárni, hogy sebek megjelenése jelezze a betegség súlyosbodását. Amennyiben a korai stádiumban elkezdik az érszűkület kezelését, úgy azt jó eséllyel képesek szinten tartani, illetve visszafordítani, hangsúlyozza az Érsebészeti Klinika vezetője, ám ehhez elengedhetetlen az életmódváltás: leszokás a dohányzásról, sok mozgás és megfelelő étrend.

A vénabetegségek szintén rengeteg embert érintenek, hiszen a felszíni vénák tágulatával járó visszérbetegség a nők egyharmadát sújtja, és a férfiak 15 százalékos részesedése sem nevezhető alacsonynak. Az időben történő kezelés itt is fontos, hiszen az előrehaladott esetek lábszárfekélyhez is vezethetnek. A visszértágulatok kezelésére létezik már katéteres módszer, amely révén a hagyományos, egy hónapnyi lábadozással járó műtéti módszerrel szemben a beteg pár nap alatt talpra állhat, ám mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mindezt nem finanszírozza, csak magánklinikákon vehető igénybe. Menyhei Gábor abban bízik, hogy ez a helyzet a közeljövőben rendeződik, hiszen ehhez komoly gazdasági érdek is fűződik: bár a katéteres módszer drágább, összességében a társadalombiztosításnak is jobban megéri, hiszen a beteg sokkal korábban térhet vissza a munkába. Szerencsére a lábszárfekély esetén már a klinikán is alkalmazható a katéteres megoldás.

Az irány tehát adott Menyhei Gábor szerint: a több szakértelmet és anyagi ráfordítást igénylő, és ezért cserébe a betegek biztonságos és gyors felépülését ajánló eljárások az érsebészetet is alapvetően átalakítják. Remélhetőleg mindezt a finanszírozás is követi, hiszen a szakértelem adott Pécsett – olvasható a cikkben.

Forrás: pte.hu