A régi betegségeknek az újbóli megjelenése a fenyegető

Határtalan szenvedéllyel beszél a munkájáról, ami számára valódi elhivatottság. Folyamatosan tanul, és amit ily módon kap, azt igyekszik gyorsan át is adni a fiatalabb nemzedéknek. Az élen jár, hisz a pécsi egyetem az elsők közt biztosított kiemelt szerepet a migrációs egészségügy kérdésének mind a kutatásban, mind az oktatásban – mutatja be a Pécsi Tudományegyetem Dr. Szilárd István Professzort, a Migrációs Egészségügyi Tanszék Csoport Vezetőjét. 

-Köztudott, hogy Magyarországon is egyre jobban nő a bevándorlók száma. Mégis mit jelent ez arányaiban?

-A zöld határon hazánkba érkezettek száma néhány évvel ezelőtt még nem haladta meg az évi egy-két ezret, 2013-ban már több mint tizenkilenc ezren voltak, 2014-ben pedig – úgy, hogy még nincsenek összesített adatok az évre -, de valószínű, hogy ezt a számot is túllépi a menedékkérők száma. Fokozatosan növekvő migráns áradattal kell számolnunk tehát, és erre fel kell készülnünk. Első lépésben a határrendészetet kell felkészíteni és megerősíteni. Bővíteni kell továbbá a befogadó állomásokat, és szükség esetén újakat kell építeni. A harmadik lépcső pedig az egészségügyi biztonság megteremtése, megfelelő szakemberek képzésével. Azok a kormányzati szervek, amelyek ezért felelősek, nagy nyomás alatt vannak, és próbálnak minden tőlük telhetőt megtenni. Mi, a magunk részéről szakemberek képzésével, valamint kutatásokkal tudunk segíteni. Ami a nehézséget jelenti, hogy a migránsokkal kapcsolatban nincsenek egészségügyi adatbázisok. Egyik kutatásunk éppen ezt célozza, hogy legyen egy ilyen adatbázisunk Magyarországon, hisz tervezni ez alapján lehet majd.

-Sőt, egy közös, európai adatbázison is gondolkodnak, ami a WHO-val nemrégiben kötött megállapodásban is szerepel.

-Ez így van, össze kell fésülnünk azt, amit tudunk, és egy egységes egészbe kell rendeznünk, ez az egyik fontos, közös célkitűzésünk, amit meg is fogalmaztunk ebben a szerződésben.

-Az alapján, amit eddig tudnak, melyek a legfontosabb betegségcsoportok, amelyekre már most fókuszálnak, és amelyek esetleg segíthetnek a többi összegyűjtésében?

-Elég széles a spektrum. A közvéleményt leginkább a trópusi betegségek érdeklik, holott azok jelennek meg a legkevésbé. Az Ebola is pánik volt, de nem kell félni, hogy járvány lesz belőle Európában. Azokban az országokban, ahonnan a migránsok zöme származik, ott a közegészségügyi hálózat nagyon gyenge. Van, ahol ki sem fejlődött, ilyen Afrika néhány országa, vagy összeomlott, ilyen Szíria, de Moldovában és Ukrajnában sem jó a helyzet. Azok a vakcinációval megelőzhető betegségek, amiket Európában sikerült kiirtanunk, potenciális veszélyforrásokként ismét megjelenhetnek olyan közösségekben, ahol az átoltottság nem volt teljes. Mikro-járványok tehát újra kitörhetnek. Bulgáriában például volt kisebb kanyarójárvány, mivel ott a kisebbségben élő roma lakosság nem volt kellően átoltott. Ebben az is közrejátszhat, hogy mostanság a szülők körében nagy a tiltakozás az oltások miatt. Különösen Németországban erősödtek meg ezek a mozgalmak, amelyek nagy károkat okozhatnak. Törökországnak nincs kapacitása arra, hogy több millió menekültjét kellően ellássa, ott a szír menekülttáborban gyermekparalízis tört ki. Félő, hogy ismét megjelenik Európában is. Nem szabad elfeledkeznünk a tuberkulózisról. A hazánkba érkező, illegális bevándorlók nagy része magas TBC fertőzöttségű országból származik. Ráadásul az elégtelen, nem végigvitt terápiával kezelt betegeknél kialakulhat a gyógyszer rezisztencia, ami tovább nehezíti a helyzetet. Igazán ezeknek, a vakcinációval megelőzhető, régi betegségeknek az újbóli megjelenése a fenyegető.

Forrás: pte.hu