Javulhatnak a daganatos betegek gyógyulási esélyei

A folyamatosan fejlődő diagnosztikai eljárások, a gyógyszeripari kutatások és a közvéleményt tájékoztató kampányok segíthetik a daganatos betegek gyógyulási esélyeit – hangzott el a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) november 13-15. között zajló kongresszusának alkalmából tartott budapesti sajtótájékoztatón kedden.

Ruzsa Ágnes, az MKOT elnöke a daganatos betegségek kezelésében részt vevő, kapcsolódó területek fontosságát hangsúlyozta: a betegek gyógyulása korrekt diagnózis, megfelelő gyógyszerek és például a családorvosok megfelelő közreműködése nélkül nem lehetséges.

A kongresszuson külföldi és magyar szakemberek mintegy 150 előadáson számolnak majd be a rákkutatásban elért legújabb eredményeikről és tapasztalatokról – mondta el Bodoky György, a MKOT tiszteletbeli elnöke.

Ruzsa Ágnes közölte: a daganatos megbetegedések kezelésében nagyon fontos tényező, hogy minél rövidebb legyen az az idő, amely a betegség gyanúja és a megfelelő diagnózis felállítása között eltelik, ami ma Magyarországon akár 6 hónapig is eltarthat. Ez jelentősen rontja a beteg gyógyulási esélyeit.

Bokody György a hasnyálmirigyrák november 13-ai világnapjának apropóján emlékeztetett: ma Magyarországon húszból csupán egyetlen hasnyálmirigyrákos betegnek van esélye arra, hogy öt évvel a betegség felfedezése után még életben legyen.

Ebben változást az hozhatna, ha egyrészt több embernél fedeznék fel még műthető állapotban a betegséget, másrészt hatékonyabb gyógyszerek állnának rendelkezésre – mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy a betegség rossz kilátásai nemcsak Magyarországra érvényesek: az Európai Unió előrejelzése szerint a daganatos halálesetek egyre nagyobb hányadát a hasnyálmirigyrák adja, és a jelenlegi tendenciák további romlását vetítik előre.

A főorvos úgy vélte, hogy világszerte nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a betegség kutatására és az emberek tájékoztatására.

Ezzel szemben a vastagbéldaganat az egyik legjobban szűrhető és nagy eséllyel véglegesen meggyógyítható betegség – fűzte hozz Ruzsa Ágnes. Ennek egyik feltétele, hogy legyen szűrővizsgálatként elérhető a vastagbéltükrözés, valamint az 50 év feletti, veszélyeztetett korosztály igényelje a kolonoszkópiás vizsgálatot.

A felszólalók egyöntetűen kiemelték a megfelelő mennyiségű és minőségű tájékoztatás fontosságát, így a média szerepét. Nógrádi Tóth Erzsébet, a MÚOSZ egészségügyi szakosztályának elnöke úgy fogalmazott: a média szerepe nem merül ki abban, hogy információt ad át vagy szórakoztat, hanem életeket menthet azzal, ha tudatosítja a még egészségesekben, mit tehetnek a betegség megelőzésére, a betegségben szenvedőket pedig hasznos információkkal segíti a gyógyuláshoz.

Az esemény keretében átadták annak a médiapályázatnak a díjait is, amelyre az ország minden részéből várták a vastagbélrák témáját feldolgozó újságban és interneten megjelent cikkeket vagy rádióban, televízióban elhangzó interjúkat, riportokat. A zsűri a Szegedi Városi Televízió összeállítását, valamint a Kossuth Rádióból Gimes Júlia, a Tér-Idő című műsor és P. Kiss Zsuzsa, a Napközben szerkesztő-műsorvezetőjének munkáit emelte ki, valamint díjazták a hódmezővásárhelyi Rádió 7 műsorfolyamát, az írott pályázatok közül pedig a Házipatika.com egészségportál vastagbélrákról szóló cikksorozatát is.

Forrás: MTI