A szakirodalmi adatok alapján a különböző táplálkozási mintát követő csoportok, valamint a depresszió, a szorongás és a stressz kapcsolatát vizsgáló kutatások eredményei meglehetősen ellentmondásosak. A hazai kutatás célja volt megvizsgálni, hogy a vegetáriánus táplálkozást folytatók körében kisebb-e a depresszió, a szorongás és a stressz kockázata a vegyes táplálkozást folytatókhoz képest.
Szerzők: Budai Zsófia Petra, Czeglédiné Asztalos Ágnes, dr. Polyák Éva
A Magyar Pszichiátriai Társaság 2021-ben közzétett tanulmányában olvasható, hogy hazánkban a major depresszió élettartamának prevalenciája 15,1%, az egyéves előfordulása 7,1%, míg az egy hónapos 2,6%, amelyeknek alapján a teljes, hazai, éves betegpopuláció 600-700 ezer főre tehető (1). 2019-ben a szorongás volt a leggyakoribb mentális betegség, amely globális szinten 301 millió embert érintett.
Számos bizonyíték arra utal, hogy az étrend döntő szerepet játszik a mentális egészség fenntartásában. A különböző táplálkozási minták közül a vegetáriánus étrend egészségügyi előnyeit széles körben elemezték. A gyümölcsök és a zöldségek kedvező, míg az állati eredetű, főként feldolgozott élelmiszerek kedvezőtlen hatással lehetnek a táplálkozásra és a hangulatra egyaránt.
A növényi alapú táplálkozási minták meghatározása eltérő lehet a szakirodalomban, ebből adódóan számos félreértés adódhat a hatásaival kapcsolatosan. Egy nemrégiben végzett metaanalízis eredményei szerint a vegetáriánus és a szemivegetáriánus étrend növelheti a depresszió kockázatát, azonban a lakto-ovo-vegetáriánus étrend nem állt szignifikáns kapcsolatban a depresszióval.
A nagy rostfogyasztás megfigyeléses és intervenciós vizsgálatok eredményei szerint összefüggésbe hozható a depressziós tünetek és a szorongás csökkenésével, s ennek feltételezett oka a mikrobiótában bekövetkező változás, amelynek szerepe lehet génexpressziós változásokban és a gyulladáscsökkentő tulajdonságok kialakításában.
Az eredmények alapján elmondható, hogy a depreszszió, a szorongás, a stressz és a táplálkozás kölcsönösen hatnak egymásra. Fontos megjegyezni azonban, hogy ez az összefüggés nemcsak az adott táplálkozási forma követésétől függ, hanem az annak részeként fogyasztott élelmiszerek és ételek minősége és összetétele is meghatározó.
Kutatásunkban a flexitáriánusoknak volt nagyobb a stressz és a szorongás, valamint kisebb a jóllét pontszáma. Ebből a megállapításból arra következtetünk, hogy az állati eredetű élelmi anyagok és élelmiszerek kizárása nem okoz nagyobb stresszt és szorongást, valamint kisebb jóllétérzést, tekintve, hogy a flexitáriánusok esetében állati eredetű termékek fogyasztása is megfigyelhető. Az Észlelt Stressz Kérdőív, a WHO Jól-lét kérdőíve, a Beck Depresszió Skála és a Spielberger Állapot-Szorongás Kérdőív esetében szignifikánsan jobb eredményt értek el a napi négy vagy több adag zöldséget fogyasztók. A Spielberger Állapot-Szorongás Kérdőív esetében a három-négy adag zöldséget fogyasztók eredményei is jobbak lettek a zöldségből két vagy annál kevesebb adagot fogyasztókéhoz vagy egyáltalán nem fogyasztókéhoz képest.
Ez arra enged következtetni, hogy a nagyobb mértékű zöldségfogyasztás kisebb kockázatot jelent a depresszióra, a szorongásra és a stresszre, s nagyobb esélyt mutat a jóllétérzésre. Ennek oka a nagyobb mennyiségű rostfogyasztás (pl. pektin és inulin formájában) és egyéb tápanyagok (pl. karotinoidok) felvétele lehet.
A mikrotápanyagok esetében például a C-vitamin, a B-vitaminok, a kálium és a magnézium lehetséges szerepét emelnénk ki a mentális egészség szempontjából. Ezt a kapcsolatot a C-vitamin antioxidáns hatásának, valamint a B-vitaminok és a magnézium idegrendszerünk működésében betöltött szerepének tulajdonítjuk.
A rostok több szempontból előnyösek lehetnek a mentális egészségre. Egyrészt jótékonyan hatnak a bélmikrobiom összetételére, másrészt a vízben oldódó rostok koleszterinkötő tulajdonsága csökkenheti az ateroszklerózis kockázatát, ideértve az agyi erek meszesedését is. Az antioxidáns vegyületek a szabad gyökök káros hatásának csökkentése révén támogathatják a vérkeringést, a bélmikrobiom összetételét, a bél-agy tengely működését és ezek által a mentálisegészséget is.
A validált kérdőívek eredményeinél a legtöbb esetben a naponta két vagy annál kevesebb adag zöldséget fogyasztókkal szemben mutatkozott hatás, s ez felhívja a figyelmet arra, hogy (sok más tényező mellett) a pszichés tünetek és a mentális egészség megtartása szempontjából nemcsak egymagában a zöldségfogyasztásnak van szerepe, hanem annak is, hogy naponta milyen mennyiségben fogyasztunk az élelmiszerek e csoportjából.
A kis elemszám miatt a munkánk nem tekinthető reprezentatívnak.
Eredményeink alapján elmondható, hogy a mentális egészség és a táplálkozás közötti kapcsolat megerősítést nyert, az antioxidánsokban, a polifenolokban és az ásványi anyagokban gazdag, növényi alapú étrend követése eredményes, s természetes és nem invazív terápiás eszközként szolgálhat a mentális egészség támogatására. A zöldségfogyasztásra vonatkozó eredményeink arra engednek következtetni, hogy a mentális egészség és a táplálkozás kapcsolatának vizsgálatánál nemcsak az egyes táplálkozási mintákra, hanem az egyes élelmi anyagok és élelmiszerek fogyasztási mennyiségére és szerepére is nagy súlyt kell fektetni – írták a szerzők.
Forrás: Új Diéta 2024/4. szám
