Az elhízottak és túlsúlyosak 60-70 százaléka nem ismeri fel, hogy túl sokat eszik. Az obezitás következtében mintegy 200 féle szövődmény alakulhat ki, 5-7 évvel megrövidítve az érintettek várható élettartamát – írja a MedicalOnline.
Az elhízás – amely a 2-es típusú cukorbetegség (T2DM) egyik fő rizikófaktora – komplex, progresszív kórkép, amit kóros zsírfelhalmozódás jellemez. Magyarországon a populáció 26 százaléka 30 feletti BMI értékkel bír, a zsírszövet mediátorai pedig krónikus gyulladást tartanak fenn a szervezetben. Nemcsak a subcután, hanem az egyéb szervek elzsírosodása is negatív következményekkel jár.
A BMI emelkedésével párhuzamosan számos betegség kockázata nő. Az elhízottaknak 50 százalékkal nagyobb az esélye a cerebrovaszkuláris betegségek kialakulására, és 100 százalékkal magasabb a szívelégtelenség kockázata – magyarázta Merkely Béla kardiológus professzor, a Semmelweis Egyetem rektora, hozzátéve, hogy minden 5 pontos BMI emelkedés mintegy 30 százalékkal növeli a szív- érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Az elhízás kezelése életmódváltással, gyógyszeres vagy műtéti beavatkozással, illetve ezek kombinálásával nemcsak a testsúlyt, hanem az összes kardivaszkuláris rizikót és az ezekhez köthető halálozást is mérsékli – hívta fel a figyelmet Merkely Béla.
Az elhízottak 60-70 százaléka nem ismeri fel, hogy sokat eszik, elsősorban ezzel kell szembesíteni a betegeket – monda Bedros J. Róbert belgyógyász, obezitológus, az Országos Obezitológiai Centrum alapító-elnöke, hozzátéve, hogy 1975 óta háromszorosára nőtt az obezitás a még a fejlődő országokban is. Az elhízással összefüggésbe hozható betegségek kezelése mintegy 30 milliárd forintba kerül évente. Az obez betegek kezelése multidiszciplináris ellátást igényel, amit obezitológiai centrumokban lehet biztosítani, ahol pszichológiai támogatást is kapnak a betegek – tette hozzá a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság elnöke.
Kevés betegség okoz túlsúlyt, a túlsúly viszont endokrin megbetegedések kialakulásához vezet – oszlatta el a közkeletű tévhitet Takács István, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgató professzora.
A Cushing-szindróma 100-300 beteget érint évente, az érintettek túlnyomó többsége normál BMI-vel rendelkezik. A 60 év feletti nők 4-6 százalékát, a teljes lakosság négy ezrelékét érintik a pajzsmirigy alulműködésének zavara, ami erős összefüggést mutat a testsúlykontrollal, ám a TSH érték visszaállítása orvosolja a problémát. A nők 6-10 százalékánál jelentkező policisztás ovárium szindróma alapja az inzulinrezisztencia, ami szintén hajlamosíthat az elhízásra, de a betegséget nem a túlsúly okozza magyarázta a professzor, hozzátéve azt is, hogy 30 feletti BMI háromszoros kockázatot jelent a T2DM kialakulására.
Igazolták az obezitás szerepét 13 daganatos betegség kialakulásában is: a hasűri daganatok megjelenését 60 százalékban az elhízásnak tulajdonítják, az onkológiai betegek 40-60 százaléka elhízott. Erről már Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója beszélt, hozzátéve, hogy a halálokok sorában az elhízásra visszavezethető halálozás már a 2. helyen áll a dohányzás mögött. Az onkológus professzor felhívta a figyelmet arra is, hogy normál testsúllyal rendelkező daganatos betegeknek nagyobb esélye van a túlélésre is, ahogyan egyes szűrési eredményeket is befolyásol a páciens obezitása. Az elhízás nemcsak a zsír-anyagcsere folyamatokban, hanem a hormontermelésben is változásokat okoz, a hasi zsírból eredően termelődő extra ösztrogénnek pedig szerepe van az emlőrák kialakulásában.
Forrás: medicalonline.hu
