COVID-19 pandémia alatt és az azt követő időszakban különféle tévhitek, téves információk terjedtek el a COVID-19 elleni védőoltásokkal kapcsolatban, például a védőoltások ellőállításáról és mellékhatásairól. Ezek a tévhitek jelenleg is keringenek, növelik a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot és akadályozzák a megfelelő védettséghez szükséges átoltottság elérését. Magyarországon a COVID-19 elleni emlékeztető oltást elfogadók aránya a kockázati csoportba tartozó idősek (60 éven felüliek) körében a 2023-24-es téli légúti vírus szezonban kevesebb, mint 1% volt.
2024 októberében villámfelmérést végeztünk háziorvosok körében azt vizsgálva, hogy felnőtt pácienseik milyen tévhiteket említettek a felmérést megelőző hónapokban a COVID-19 elleni védőoltásokkal kapcsolatban. A felmérés időszakában, 2024 októberében, a lakosság számára még nem volt elérhető COVID-19 elleni védőoltás (csak 2024. december elejétől vált igényelhetővé a háziorvosoknál). Bár a védőoltás nem volt elérhető, amikor a háziorvos kockázati csoportba tartozó pácienssel találkozott, az aktuális fertőző betegségek ellen ajánlott védőoltások beadása szóba kerülhetett. Azt szerettük volna felmérni, hogy az ilyen beszélgetések során milyen tévhiteket, téves információkat hallottak a kérdőívünket kitöltő háziorvosok a COVID-19 elleni védőoltásról.
A felmérés szabadszöveges kérdésekből állt, 5 tévhitet írhattak le saját szavaikkal a kitöltő háziorvosok. A kitöltés során semmilyen egyedi azonosításra szolgáló adatot nem gyűjtöttünk. A kérdőívet elküldtük a Központunk által működtetett, védőoltások eredményességének meghatározását szolgáló kutatási hálózatban (VEBIS) résztvevő háziorvosoknak és a Magyar Orvosi Kamara is megosztotta a tagjaival.
A felmérést 88 háziorvos töltötte ki, összesen 397 tévhitet leírva. A szöveges válaszokat két kutató egymástól függetlenül feldolgozta és a tévhiteket kategóriákba gyűjtötte. Az egy háziorvostól származó szó szerinti ismétléseket törölve 376 tévhit maradt. Az így létrejött kategóriákat egy harmadik kutató bevonásával átnézték, hogy meggyőződjenek róla, hogy mind a három kutató azonos módon értelmezi a kategóriák jelentését. A végleges kategórialistában 15 különböző elem szerepelt. Ezután, egy úgynevezett pilot-kódolás során a két kutató egymástól függetlenül kategorizálta az adatbázisban szereplő első 80 tévhitet a 15 kategóriába. A harmadik kutatóval együtt átnézték a válaszokat egyesével, és ahol szükséges volt, ott módosították a kategóriák megfogalmazását. Ezt követően a két kutató mind a 376 tévhitet kategorizálta. A kategóriák többségében elfogadható volt a két kutató válaszai közötti megfelelési arány. A kategorizálást vezető harmadik kutató a válaszokat egyesével átnézte és amennyiben eltérést talált a két kutató által megadott kategóriák között, akkor döntött, hogy melyik kategóriába kerüljön a tévhit. A kódolás során a teljes felmérésre 82% volt az egyezési arány a két kódolást végző kutató között. Összesen 76 tévhit esetében volt szükség a harmadik kutató döntésére.
- táblázat. A COVID-19 elleni védőoltásokkal kapcsolatos tévhitek száma és megoszlása a kategóriák között
Forrás: Semmelweis Egyetem
A leggyakrabban leírt tévhitek a COVID-19 elleni védőoltás általános egészségkárosító hatásával kapcsolatos félelmekből és tévhitekből erednek, ilyenek voltak például, hogy a vakcina autoimmun betegség kialakulását, ízületi problémákat vagy krónikus szédülést okoz.
A kutatásunkban megjelenő legerősebb és leggyakoribb konkrét betegséghez kapcsolódó tévhit a daganatos megbetegedések COVID-19 védőoltási programot követő gyakoriságának megnövekedése volt. Az összes leírt tévhit 10%-a daganatos megbetegedésekkel volt kapcsolatos. A daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban elsősorban az a tévhit és félelem tűnik erősnek, hogy a COVID-19 védőoltás hatására lappangó, már jelenlevő rákos megbetegedés esetlegesen “fellángol” vagy valamilyen más mechanizmus kapcsán növeli a daganatos megbetegedések kockázatát (1. táblázat).
A COVID-19 elleni védőoltás termékenységre és különösen a menstruációs ciklusra gyakorolt hosszútávú hatása is gyakran megjelenő tévhit a háziorvosok beszámolói alapján.
Az összeesküvés-elmélet típusú tévhiteket, például “a COVID-19 elleni védőoltások módosítják a DNS-t„, vagy hogy “követésre alkalmas microchipet tartalmaznak”, sokkal ritkábban említették a háziorvosok, mint a védőoltások hosszútávú egészségkárosító mellékhatásaira vonatkozó tévhiteket.
A kockázati csoporthoz tartozók megfelelő COVID-19 elleni átoltottságának eléréséhez fontos lépés a lakosság körében keringő tévhitek eloszlatása. A kutatásunknak éppen az az egyik célja, hogy definiáljuk azokat a témacsoportokat, amikben megbízható szakmai információk és üzenetek kidolgozására van szükség. Így lehet segíteni a háziorvosokat abban, hogy könnyen juthassanak megbízható forrásból származó, ellenőrizhető információhoz a hiteles tájékoztatás érdekében.
Fel kell ismerni, hogy önmagában a tudományos tényeken alapuló információátadás nem feltétlenül elegendő az elbizonytalanodott páciensek meggyőzésére.
Az attitűd és viselkedés megváltoztatására a viselkedéstudomány eredményeinek és a valóban eredményes kommunikációs eszközöknek az együttes alkalmazására is szükség van. Tudományosan bizonyított módszereket kell felhasználni arra, hogy a téves információkkal elbizonytalanított embereknél megerősítsük a tudományba vetett bizalmat. A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ az Egészségügyi Világszervezet által kifejlesztett oktatási anyaga alapján, a hazai viszonyokra adaptált oktatási csomagot fejlesztett ki a háziorvosok és a COVID-19 elleni védőoltási programban résztvevő egészségügyi szakemberek számára. Célja, hogy az egészségügyi dolgozókat felruházza olyan ismeretekkel, készségekkel, önbizalommal és kommunikációs eszközökkel, amelyek segítik őket a COVID-19 elleni védőoltás elfogadásával kapcsolatos bizonytalanság csökkentésében. Az oktatási anyagban ismertetett kommunikációs technika könnyen elsajátítható, és más védőoltások kapcsán is sikerrel alkalmazható.
A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy a válaszadó háziorvosok néhány esetben maguk is elhiszik a COVID-19 elleni védőoltásokkal kapcsolatos téves információkat, és egyesek elbizonytalanodtak a védőoltásokban. Egy háziorvos például a következőket írta: “…a Covid oka mesterségesen előállított vírus, ezért minden gyanús ezzel kapcsolatban. Ezek nem tévhitek – tapasztalatok”. A népegészségügyi és orvosszakma kiemelt feladata, hogy védőoltásokkal kapcsolatos tudományosan megalapozott információk eljussanak a szkeptikus háziorvosokhoz és más egészségügyi dolgozókhoz ezzel segítve őket abban, hogy a bizalmuk helyreálljon, és így a munkájukat megfelelően el tudják látni.
A felmérést az Epidemiológiai és Surveillance Központ munkatársai készítették az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium (RRF-2.3.1-21-2022-00006) projekt keretében.
Forrás: Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ
