Napjainkban – különösen a nagyvárosokban – szinte elkerülhetetlen, hogy az ember valamilyen formában ki legyen téve zajszennyezésnek, különösen a közlekedés okozta zajoknak. Amerikai kutatók ezen hangok hatásait vizsgálták, és azt állapították meg, hogy ezek bizony növelik az emberek vérnyomását.
Szerző: Dr. Móczár Csaba belgyógyász, háziorvos, a magas vérnyomás képesített orvosa.
Bár korábbi vizsgálatok már találtak összefüggést a közúti zajok és a magas vérnyomás között, de az egyértelmű bizonyítékok még hiányoztak. Tanulmányukhoz a kutatók összesen több mint 240 000, 40 és 69 éves kor közötti személy adatait vizsgálták – olyanokét, akiknek nem volt magas vérnyomással összefüggő panaszuk a vizsgálatok kezdetekor. Egy modellező eszköz segítségével állapították meg a lakcímre alapozva, hogy milyen zajártalomnak vannak kitéve. Nyolc év elteltével megvizsgálták, hogy hány embernél alakult ki magas vérnyomás. Mint kiderült, azok, akik közel laknak valamilyen forgalmas, zajos helyhez, azoknál nagyobb eséllyel alakult ki magas vérnyomás – a zajszint emelkedésével pedig a kialakulás kockázata is tovább nőtt. A kockázatot tovább növelte a közlekedésből eredő egyidejű zaj- és légszennyezés.
A közlekedési zaj és a levegőszennyezés olyan környezeti stressztényezők, amelyek növelik a szív- és érrendszeri események kockázatát. A környezeti stresszoroknak és a szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható betegségteher világszerte jelentős, ezért jobban meg kell érteni azon specifikus kockázati tényezők hozzájárulását, amelyek e hatások hátterében állhatnak.
A zajnak való kitettségnek ún. direkt, a hallást érintő és egyéb, ún. indirekt, nem a hallást érintő hatása van.
A magas zajszintnek való kitettség a hallórendszer közvetlen sérülése révén olyan hallási hatásokkal jár, mint a fülzúgás vagy a halláscsökkenés.
Az lakossági környezetre jellemző alacsony-közepes zajszinteknek való hosszú távú kitettségnek nem a hallórendszert érintő egészségügyi hatása lehet pl. alvászavar, kognitív károsodás, viselkedési és érzelmi zavarok gyermekeknél és serdülőknél, depresszió és szorongás felnőtteknél, erősebb fiziológiai stresszreakciók, szív- és érrendszeri hatások.
A zaj érzékelése az agykérgen keresztül aktiválja a stresszhormonok felszabadulását, ami fokozott érgyulladáshoz és oxidatív stresszhez vezet. Hosszú távon ez olyan kockázati tényezőket alakít ki, mint a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, ami később szív- és érrendszeri betegségként nyilvánul meg.
A zajterhelés egészséget befolyásoló hatásaiból kiemelendő, hogy megzavarja az alvást. A jó minőségű alvás fontos a vegetatív idegrendszer egyensúlyának fenntartása szempontjából. A gyakori hajnali ébredések emelik a vérnyomást, jelentős szív-érrendszeri terhelést okozva. Amikor a háziorvos alvászavar, alvási apnoe szindróma irányában szűri a páciensét, jó, ha a lakókörnyezet zajterhelésére is rákérdez.
Mit tehetünk a zajterhelés csökkentése, megszüntetése érdekében?
Természetesen nem adhatunk mindenkinek füldugót.
A környezeti zaj csökkentése három jellemző módon történhet:
- csökkentés a forrásnál (magának a zaj keletkezésének megakadályozása);
- beavatkozás a zaj terjedési útján (pl. árnyékolás zajvédő fallal);
- csökkentés a „terhelés” helyén (pl. fültok, füldugó alkalmazása).
A leghatékonyabb és ezért a leggazdaságosabb és legeredményesebb zajcsökkentés az, amikor a forrásnál avatkozunk be.
Mit tehetek én a csendesebb környezetért?
Figyeljünk egymásra, és ne tegyünk olyat, amit nem szeretnénk, ha mások tennének velünk!
Autósok figyelmébe:
- időben javíttassuk meg rossz, és emiatt hangos kipufogónkat;
- ne hangosan hallgassuk az autórádiót (főleg éjszakai időszakban, városon belül);
- ne csapdossuk, finoman csukjuk be autónk ajtaját;
- kerüljük a túlzottan „sportos” vezetést, mert ez erőteljes gyorsítást, intenzív fékezést jelent – mindkettő zajhatása jelentős;
- ne dudáljunk feleslegesen (tartsuk be a KRESZ előírásait);
- ne növeljük gyorshajtással embertársaink zajterhelését;
- csak akkor üljünk autóba, ha az mindenképp szükséges (pl. szállítunk valamit), egyébként válasszuk a közösségi közlekedést!
Az emberi együttélés szabályainak betartása, a zajvédelmi ismeretek terjesztése, a megfelelő szemlélet kialakítása ugyanolyan, ha nem több eredménnyel jár, mint a nagy költséggel megvalósított zajcsökkentés, bár egyik a másikkal nem helyettesíthető.
Gondoljunk szomszédainkra, tágabb környezetünkre is:
- nem mindegy, mikor és hogyan végezzük lakásunk karbantartását, felújítását, gépi kerti munkánkat (ha lehet, jelentős zajkeltés előtt értesítsük szomszédainkat, mettől meddig számíthatnak erre);
- kerüljük a reggel 6 óra előtt, és este 10 óra utáni hangos tevékenységeket (tv-nézés, zenehallgatás, zajos barkácstevékenységek, fűnyírás és egyéb zajos kerti munkák);
- gyakrabban teremtsünk csendet: gondoljuk át szokásainkat: feltétlenül szólnia kell a háttérben a zenének, rádiónak vagy tévékészüléknek?
- légtelenítsük kavitáló vízvezetékhálózatunkat;
- kutyát sem ajánlott olyan lakótelepi lakásban tartani, ahol ugatása zavaró (a kutyának sem optimális egy ilyen helyzet);
- gondoskodjuk arról, hogy rezgést keltő háztartási gépeink ne érintkezzenek közvetlenül a szomszéd fallal, padozattal (pl. mosógép alá rezgésszigetelő szőnyeg elhelyezése);
- amikor zajkibocsátással üzemelő háztartási gépet (mosógép, hűtőgép, klíma stb.) vásárolunk, nézzük meg az energiacímkén megadott zajadatot (legalább összehasonlítás céljából), és ezt is figyelembe véve döntsünk a megvásárlásáról;
- hangfalat ne helyezzünk a szomszéddal határos falra;
- gondoskodjunk arról, hogy társasházi lakásban kerámiapadlózat, parketta alkalmazása esetén szigetelő anyag kerüljön ezek alá beépítésre (utólag már nem lehet ezen változtatni);
- felelős állampolgárként aktívan vegyünk részt tágabb környezetünk (település, városrész stb.) zajállapotának alakításában, ismerjük meg a jelenlegi helyzetet, tapasztalatunkkal, ötleteinkkel segítsük a stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek összeállítását – és erre a lehetőségre hívjuk fel ismerőseink figyelmét is.
Látható, hogy nagyon sokat lehet tenni a zajterhelés csökkentése érdekében, természetesen ezek jelentős része nem rajtunk múlik. Azonban a zajterhelés tipikusan az a területe a környezeti ártalmak csökkentésének, ahol a kisebb és nagyobb közösségek összefogása eredményeket hozhatnak.
Forrás: Diabetes Magazin
