Bár tudjuk, hogy az életmódváltás nincs dátumhoz kötve, mégis sokan határozzák el magukat az új év kezdetén arra, hogy javítanak az egészséggel kapcsolatos hozzáállásukon. Mivel a legtöbben szív- és érrendszeri betegségek miatt halnak meg, így az egyik legfontosabb szűrés, ami növeli az élettartamot, az a kardiológiai kivizsgálás. Hogyan zajlik tehát általában a kardiológiai szűrés folyamata Magyarországon? A Magyar Kardiológusok Társaságának írása.
Háziorvosi vizit
Az első lépés mindig a háziorvosnál kezdődik. A háziorvos kikérdezi a pácienst (kórelőzmény, családi betegségek, panaszok). Vérnyomás- és pulzusmérést végez. Testtömegindex (BMI) és derék-csípő arány mérésére is sor kerülhet.
Alap laborvizsgálatok
A háziorvos beutalót ad vérvételre, amely az alábbi értékeket tartalmazhatja:
- Teljes vérkép
- Vércukorszint
- Teljes koleszterinprofil (LDL, HDL, trigliceridek)
- Máj- és vesefunkciók
- CRP (gyulladásos markerek)
Műszeres vizsgálat
EKG (Elektrokardiográfia)
Ez nem általános, de egyre több rendelőben van EKG-készülék, amely kimutathatja a szívritmuszavarokat, korábbi infarktus jeleit vagy egyéb rendellenességeket.
Szükség esetén szakorvosi beutalás kardiológiára
Ha a laboreredmények, EKG vagy egyéb vizsgálatok eltérnek, a háziorvos szakorvosi vizsgálatot kér.
Kardiológiai szakrendelésen olyan speciális vizsgálatokra kerülhet sor, mint:
- Szívultrahang (echokardiográfia)
- Terheléses EKG
- Holter-vizsgálat (24 órás EKG-monitorozás)
- Speciális laborvizsgálatok
Az eredmények értékelése és terápiás terv felállítása
A szakorvos vagy a háziorvos értelmezi az eredményeket. Szükség esetén táplálkozás-beli változásokat, gyógyszeres kezelést vagy további vizsgálatokat javasol.
A háziorvos kulcsszerepe a szűrésekbenŐ az, aki az alapvizsgálatokat végzi és a szűréseket elindítja. Már az alapértékekből (pl. magas vérnyomás, koleszterinszint) következtethet rizikótényezőkre. Továbbküldi a beteget a megfelelő szakorvoshoz.
Milyen időközönként van szükség szűrésre?
Bár ezek nem kőbe vésett számok, de általánosságban érvényesek:
- 35 év alatt: Alap szűrés (vérnyomás, koleszterin, vércukor) 2-3 évente.
- 35-50 év között: Évente alap háziorvosi szűrés (labor, EKG, vérnyomás).
- 50 év felett: Évente részletes szűrés (labor, EKG, szívultrahang szükség szerint).
- 65 év felett: Évente részletes háziorvosi és szükség szerint kardiológiai szűrés.
A szívbetegségek sokszor csendben alakulnak ki. Az éves háziorvosi szűrés nem csupán egy rutin, hanem egy életmentő lehetőség. Így tekintsünk rá!
Forrás: Magyar Kardiológusok Társasága
