Bár a túlzott mértékű videójátékozást gyakran a játékhasználati zavar (GD) kialakulásának jelentős kockázati tényezőjének tekintik, már régóta bizonyított, hogy a megnövekedett játékidő nem feltétlenül jelent függőséget – írja az ELTE.
Ez a tanulmány a játékidő és a GD tünetei közötti kapcsolatot vizsgálja, miközben azt is feltárja, hogy a stressz-szinteken, a depressziós tüneteken és az életelégedettségen keresztül mért pszichológiai distressz (PD) hogyan kapcsolódik a játékkal töltött idő különböző szintjeihez. A vizsgálatban összesen 14 740 elkötelezett játékos vett részt.
Az eredmények közel lineáris kapcsolatot mutattak ki a játékidő és a GD-tünetek között. A magas kockázatú játékosok (akik több GD-tünetet mutattak), átlagosan heti 42 órát játszottak. A játékosok 41,9%-a nem tapasztalt pszichológiai distresszt annak ellenére, hogy átlagosan heti 26 órát játszott, míg a magas PD-vel rendelkező játékosok átlagosan heti 33 órát játszottak.
Az eredmények azt mutatják, hogy a nagy játékmennyiség sokak számára problémamentes vagy akár előnyös is lehet, hangsúlyozva a környezeti és személyes tényezők figyelembevételének szükségességét a GD megelőzésében és kezelésében. A tanulmány alapján tehát a játékidő önmagában nem elégséges a GD diagnosztizálásához, helyette minden esetben kontextus-érzékeny megközelítésre van szükség.
Forrás: ELTE PPK
