2022-ben Magyarországon a halálozások 46,8 százalékáért a szív- és érrendszeri betegségek feleltek. A kardiovaszkuláris betegségek legfontosabb kockázati tényezői közé sorolható: a nem, az életkor, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a hasi típusú elhízás, a dohányzás, az ülő életmód, a zöldség- és gyümölcsszegény diéta, a pszichoszociális stressz, illetve a családban előforduló szív- és érrendszeri betegségek. A Semmelweis Egyetem vizsgálatában összehasonlította a hátrányos helyzetű lakosság, ezen belül is a roma populáció egészségi állapotát és kardiovaszkuláris kockázati tényezőit az átlag magyar populáció hasonló adataival.
A „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program keretei között 2021-ben és 2022-ben 115 szociálisan hátrányos helyzetű, többségében határmenti magyar településen került sor a szív-és érrendszeri szűrésekre. A szűrések időpontjában a résztvevő települések 40%-ában volt betöltetlen a háziorvosi praxis, azaz azt más praxis orvosa látta el tartós helyettesítéssel az adott településen csak korlátozott jelenléttel vagy szomszédos, illetve távolabbi település rendelőjében.
A hátrányos helyzetű települések lakosai részben emiatt, részben közlekedési vagy egyéb kedvezőtlen adottságok miatt az egészségügyi ellátáshoz nehezebben férnek hozzá. A helyszíneken a szakemberek első körben egy 44 tételből álló kérdőívet vettek fel minden 18. életévét betöltött jelentkezővel. Rögzítették a legfontosabb demográfiai adatokat (nem, életkor, nemzetiség, iskolai végzettség, családi állapot), önbevallás alapján az anamnesztikus adatokat (jelenleg és korábban fennálló kórállapotok), illetve az életmódra vonatkozó információkat (táplálkozási szokások, testmozgás, dohányzás). A kérdőív felvételét általános egészségiállapot-felmérés követte, melynek során a helyszínen testtömeg-, testmagasság-, vérnyomás-, vércukor- és boka-kar index mérésen vettek részt a jelentkezők.
A magyar lakosság esetében egyes krónikus betegségek és szív-és érrendszeri kockázati tényezők jóval gyakrabban fordulnak elő, mint más európai országokban. A magyar országos átlagnál mind az egészségi állapot, mind az életmódbeli kockázatok tekintetében rosszabb helyzetben vannak a hátrányos helyzetű településen élők: a roma populáció tagjai jelentős mértékben rosszabb jellemzőket mutatnak mind a vizsgált krónikus, nem fertőző betegségek, mind az egészségi állapot, mind a kockázatos életmód tekintetében a nem roma lakosságnál.
A hátrányos helyzetű településen élő lakosság körében a túlsúly és elhízás előfordulása 71-72 százalék volt mind a roma, mind a nem roma populációkban, amely előfordulási gyakoriság 10 százalékkal magasabb a nagyon kedvezőtlen magyarországi átlaghoz képest is.
A hátrányos helyzetű településen élők esetében megfigyelhető a fizikai aktivitás hiánya (91-92 százalék a roma és a nem roma populációban egyaránt), illetve a magas dohányzási gyakoriság (hátrányos helyzetű roma populáció 60 százaléka dohányzik napi szinten). Mind a 2-es típusú cukorbetegség, mind a magasvérnyomás-betegség jelentősen gyakrabban fordult elő a hátrányos helyzetű településen élők esetében, mint az az átlag magyar lakosság körében (cukorbetegség: 11-12 százalék vs. 7.51 százalék; hypertonia: 50-55 százalék vs. 35 százalék).
A hátrányos helyzetű populáció és ezen belül is a roma nemzetiségűek esetében a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői aggasztóan nagyobb gyakoriságban fordulnak elő a többségi társadalomhoz viszonyítva. A hátrányos helyzetű településen élő romák körében nagy arányban előforduló kardiovaszkuláris kockázati tényezők miatt az említett populáció tagjai egy célzott, egészségügyi és szociális területen dolgozó szakemberek együttműködésén alapuló komplex beavatkozást igényelnének – írta összefoglalójában Andréka Lilla.
Cardiovascular risk factors among Roma and non-Roma populations in underprivileged settlements
Lilla Andréka (Doctoral College of Semmelweis University; Gottsegen György National Cardiovascular Center), Orsolya Csenteri-Bárdos (Gottsegen György National Cardiovascular Center), Gergő József Szőllősi (Gottsegen György National Cardiovascular Center; Coordination Center for Research in Social Sciences, Faculty of Economics and Business, University of Debrecen), Péter Andréka (Gottsegen György National Cardiovascular Center), Zoltán Jancsó (Gottsegen György National Cardiovascular Center), Péter Vajer (Department of Family Medicine, Semmelweis University; Gottsegen György National Cardiovascular Center)
BMC Primary Care volume 25, Article number: 289 (2024).
https://doi.org/10.1186/s12875-024-02555-6
Forrás: Semmelweis Egyetem