Európában és Magyarországon is a legtöbb ember szív- és érrendszeri kórképekben veszíti életét. Az Európai Unió prioritásai között szerepel a kardiovaszkuláris egészség mutatóinak javítása, amely tagországi összefogást és nemzeti szinten történő cselekvést sürget. E törekvés jegyében és a kardiovaszkuláris megbetegedések visszaszorítását kiemelt prioritásként kezelő magyar EU-elnökségi félévhez kapcsolódóan rendezték meg az „Együttműködés a kardiovaszkuláris egészségért: Klinikai ismeretek és az EU szakpolitikáinak és legjobb gyakorlatainak összehangolása” című nemzetközi konferenciát. Cardio Summit 2024 – írja a MedicalOnline.
Ennek visszaszorítása a jelenlegi magyar EU-elnökség alatt is kiemelt prioritást élvez. Ennek fényében szervezték meg 2024. október 24-én Budapesten az „Együttműködés a szív- és érrendszeri egészségügyben” című nemzetközi konferenciát. A szakmai eseményen bemutatták a CV prevenció és ellátás terén szerzett nemzeti tapasztalatokat, jó gyakorlatokat és innovációkat, valamint ezek azuniós szakpolitikával való összehangolásának lehetőségeit. Azzal a céllal, hogy a nemzetközi kardiológus szakma felhalmozott tudását kihangosítva támogassák az Európai Unió politikai döntéshozóinak munkáját.
A fő cél a CV megelőzés és ellátás terén szerzett nemzeti tapasztalatok uniós szakpolitikával és legjobb gyakorlatokkal való összehangolása volt. A tagállami tapasztalatokat bemutató és egyben megoldandó kérdéseket felvető előadásokat a fenn felsorolt előadók részvételével egy kerekasztal beszélgetés követte. A Merkely professzor vezetésével zajló kerekasztal beszélgetés során a szakpolitikától a mindennapi gyakorlatig ívelő kérdések kerültek terítékre.
A hazai CV körkép sötétebben fest az EU-s átlagnál: a magyar nők 53 %-a, míg a magyar férfiak 45 %-a szív- és érrendszeri okok miatt hal meg (WHO 2019-es adatai alapján).
Noha az elmúlt évtizedekben a CV okokra visszavezethető elhalálozás világszerte csökkentő tendenciát mutat, a regionális különbségek igen jelentősek. Sajnálatos módon Magyarország az EU sereghajtói közé tartozik. Különös aggodalomra ad okot az érelmeszesedésre visszavezethető kardiovaszkuláris kórképek, valamint a szívelégtelenség vonatkozásában mutatott hazai kép.
A koronáriás szívbetegségekre visszavezethető elhalálozás hazánkban az EU-ban a második legmagasabb (3812 eset/millió fő; 2017) – Litvániát követve –, miközben az EU nyugati országaiban egy nagyságrenddel kisebbek az értékek (Franciaország: 466; Hollandia 550 eset/millió fő). Mindez összefügg azzal is, hogy a hazai lakosság „rossz koleszterin”, azaz LDL-szintje magas, és az 50 év feletti nők körében kiugróan magas értékek. Továbbá, hazánkban a dohányzó nők és férfiak aránya is magasabb, mint az EU-ban.
Aggodalomra ad okot, hogy egyre nő a szívelégtelenséggel összefüggő elhalálozások száma, amelynek okai között említhető a társadalom elöregedése, a cukorbetegség gyakoriságának növekedése, a magas vérnyomás és az elhízás széles körben való elterjedtsége. A szívelégtelenség lassú, de biztos „gyilkos”: a betegek több mint felénél – optimális terápia hiányában – 3-5 éven belül elhalálozáshoz vezet, és az első szívelégtelenség miatt kórházi ellátást követően körülbelül 2 év a túlélés. Az átlagosan 5-10 kórházban töltött nap nem jelent egyet a gyógyulással, hiszen a betegek 40 %-a 2 hónapon belül újra kórházi ellátásra szorul. Noha a gyógyszeres kezelések és a reszinkronizációt biztosító eszközök (RCT) együttes alkalmazása, illetve a telemedicina nyújtotta lehetőségek kiaknázása kedvezőnek bizonyulnak a kimenetek javításában, mint azt Merkely professzor is említette, a legfőbb cél a szívelégtelenség miatti kórházba kerülés kivédése lenne.
Az EU-n belül bár Magyarország az egyik leginkább sújtott ország, a hazaihoz hasonló kép rajzolódik ki a szomszédos országokba, így Csehországban és Szlovákiában is.
A nyugat-európai országokban is CV kóreredetű a legtöbb megbetegedés és elhalálozás, de azok gyakoriságukban elmaradnak a Közép- és Kelet-Európában tapasztaltaktól. Említésre méltó, hogy Belgiumban a kardiomiopátiák jelentik az egyik legfőbb kihívást, amelyek medián 47 éves életkorban történnek, és amelyek a gyermek- és serdülőkorban történő halálesetek jelentős részéért tehetők felelőssé. A kardiomiopátiák gyakorisága egyre nő, és ebben feltehetően a környezetszennyezés, így a lég- és zajszennyezés is jelentős szerepet kap – írja a lap.
Forrás: medicalonline.hu
