Egy korábbi kutatásban már kimutatták az ortosztatikus hipotónia és a demencia közti kapcsolatot, de eddig még nem értették az okát. Ám az Amerikai Szív Társaság Hypertension című folyóiratában megjelent tanulmány pontosította az eddigi tudásunkat, és levonta azt a következtetést, hogy a felállás után egy percen belül bekövetkező hirtelen vérnyomásesés erős kapcsolatban van a kifejlődő demenciával.
– Az az új ebben a kutatásban, hogy feltárja, hogy a felállás után milyen hamar kell bekövetkeznie a hirtelen vérnyomásesésnek ahhoz, hogy ez összefüggjön a demencia kockázatnövekedésével – emelte ki dr. Yuan Ma, a Harvard Egyetem T.H. Chan Közegészségügyi Intézetének adjunktusa, valamint a tanulmány vezető szerzője.
A tanulmány szerzői az amerikai Atherosclerosis Risk in Communities (ARIC) nevű kutatás eredményeit elemezték, amely az 1980-as évek óta folyamatosan gyűjti az adatokat. Az adatbázisba bekerülő pácienseknek az első vizit alkalmával megmérték a vérnyomásukat lefekvéskor és felállás után két percen belül, egymás után ötször. A kutatásban részt vevő 11 644 fő átlagéletkora a belépéskor 55 év volt, és jellemzően 26 évvel a kutatás elindulása után minden ötödik embernél fejlődött ki a demencia.
- A demencia leggyakoribb korai jelei
- memóriazavarok,
- tájékozódási zavar,
- hangulatváltozások,
- apátia (kedvetlenség),
- feladatvégzési nehézségek,
- kommunikációs zavarok,
- ítélőképesség romlása,
- ismétlés.
Azokhoz képest, akik nem szédültek meg a felállás után, a szédülőknek lényegesen nagyobb mértékben zuhant le a szisztolés (felső) vérnyomásértékük a felállás utáni első percben. Akiknek a szisztolés értéke a felállás utáni 30 másodpercen belül több mint 20 Hgmm-rel esett vissza, 22 százalékkal magasabb volt a demenciakockázatuk azokhoz képest, akiknek stabil maradt a vérnyomásuk. A felállás utáni egy perc utáni vérnyomásesésnek lényegesen kisebb hatása volt.
– Ezt a hirtelen vérnyomásesést nem szokták ellenőrizni, ha a páciens orvoshoz megy – magyarázza dr. Ma. „Kutatásunk alapján azt javasoljuk az orvosoknak, hogy jobban figyeljenek az ilyen típusú hirtelen vérnyomásesésre, mert ez akár azt is jelentheti, hogy a páciensnek magasabb a demencia kifejlődésére való kockázata.” A szakember viszont figyelmeztetett arra, hogy a kutatás módszertana miatt „nem lehet ok-okozati következtetéseket levonni, így azt még nem tudjuk, hogy a hirtelen vérnyomásesés váltja-e ki a demenciát vagy fordítva.”
Mi történhet az agyban hirtelen vérnyomáseséskor?
– Az egészséges emberek szervezetében működik egy olyan rendszer, amely vérnyomást relatívan állandó értéken tartja – fejti ki dr. Ma. „A vérnyomás mindig lecsökken, amikor fekvő testhelyzetből álló testhelyzetbe váltunk, viszont ez nem lehet jelentős és hirtelen zuhanás. Azt még nem tudjuk pontosan, miért következik be a nagymértékű, hirtelen csökkenés. Azt viszont már tudjuk, hogy ez a jelenség az életkor növekedésével egyre gyakoribb, és ez rossz hír.”
Dr. Costantino Iadecola, a New York-i Weill Cornell Medicine Agy- és Pszichológiai Kutatóintézetének igazgatója és neurológus szakorvosa szerint ez a kutatás kiemeli, hogy mennyire fontos lenne, hogy az orvosok ellenőrizzék a pácienseiknél, hogy jelentkezik-e az ortosztatikus hipotónia. „Ha a páciens egy kis szédülésről panaszkodik, akkor az orvosnak azonnal ellenőriznie kellene a felállás utáni vérnyomást, mert ez egy vészjelzés lehet, amire oda kell figyelnünk, és valamilyen kezeléssel csökkentenünk kell ezt a hirtelen vérnyomásváltozást.”
A vérnyomásesés további kockázatai
Dr. Ma és dr. Iadecola egyetért abban, hogy azoknál az idős embereknél, akiknél már az egyensúlyzavar és a kognitív problémák is megfigyelhetők, az ortosztatikus hipotónia megnöveli az elesés, a csonttörés és az emiatt esetleg bekövetkező halál kockázatát. Az elesés megelőzésére az amerikai Nemzeti Időskutató Intézet a következő praktikus tanácsokat adja: végezzünk erősítő és egyensúlyozó gyakorlatokat, helyezzünk el éjszakai lámpákat a lakásban, szereljünk fel kapaszkodókat a fürdőszobába, valamint szükség esetén használjunk botot vagy járókeretet. Az Amerikai Szív Társaság az 2022. évi tudományos állásfoglalásában azt javasolja az ortosztatikus hipotenzióval élőknek, hogy használjanak kompressziós zoknit, végezzenek pumpáló mozdulatokat a lábukkal felállás előtt, továbbá az orvosukkal együttműködésben szűrjék ki, hogy szednek-e olyan gyógyszert, amely esetleg rontja az állapotukat.
Dr. Ma felhívja a figyelmet arra, hogy már évekkel a tünetek előtt elindulnak az agyban azok a változási folyamatok, amelyek később Alzheimer-kórhoz vagy a demencia más formáihoz vezetnek. Ez pedig még fontosabbá teszi, hogy az egész életünk során törekedjünk a szív- és érrendszeri kockázatok csökkentésére. Ide tartozik, hogy ne dohányozzunk, maradjunk fizikailag aktívak, tartsuk meg az egészséges testsúlyunkat, étkezzünk egészségesen, aludjunk eleget és rendszeresen ellenőrizzük a vércukor-, a koleszterinszintünket és a vérnyomásunkat. Annál jelentősebbek az előnyök, minél fiatalabban kezdünk hozzá. Ami jó a szívünknek, az jó az agyunknak is.
Forrás: Magyar Hypertonia Társaság
