Agyunk belső nyelve – Az agykutatás belülről-kifelé útja címmel jelent meg az Akadémiai kiadó gondozásában a magyar idegtudományi hagyományok egyik zászlóvivőjének világsikert aratott kötete immár magyarul is. A könyvben a szerző kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire – számol be a Magyar Tudományos Akadémia.
„Alapvetően újszerű megközelítésben értelmezi az agy működését, önszerveződését, aminek gyökereit már a Szentágothai-iskola korai tanulmányaiban is felfedezhetjük, például a gerincvelői szegmentumok hálózatainak kialakulásában” – mondta a hétfői könyvbemutatón Az agyunk belső nyelvéről Freund Tamás, az MTA elnöke, aki 2011-ben Buzsáki Györggyel és Somogyi Péterrel közösen nyerte el az „Agy-díjat” a memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért.
Freund Tamás Buzsáki György kutatási eredményeit összegezve azt mondta, hogy azok szerint nem a külvilágból érkező jelek írják tele agyunk üres lapjait megjegyzendő információkkal különböző populációs aktivitásmintázatok – azaz idegsejtcsoportok térben és időben specifikus kisüléssorozatainak – formájában, hanem az önszerveződő agykérgi hálózatok által generált végtelen számú aktivitásmintázathoz társítódnak külvilági reprezentációk, ezáltal értelmet adva a spontán generálódó mintázatoknak.
Pléh Csaba, Buzsáki György és Acsády László (A könyvbemutatón készített képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
Az Akadémia elnöke kiemelte, hogy Buzsáki György, mint az agykutatás egyik nemzetközi doyenje, a világ agykutatóinak legidézettebb 1 százalékába tartozik az ISI Highly Cited adatbázisa alapján. Eredményeit a legnevesebb folyóiratokban teszi közzé: a Nature, a Science, a Neuron, vagy a PNAS már szinte várják kéziratait. Munkásságát pedig az Agy-díj mellett számos rangos nemzetközi díjjal is elismerték.
Buzsáki György arról beszélt, hogy a tudomány ott kezdődik, ahol valaki egy jelenségre azt mondja: „ez érdekes”. Mindig egy figyelő elme kell ahhoz, hogy lássuk: valami nem stimmel. Könyvében megfogalmazott fő állítása pedig az, hogy az agy egy önszerveződő rendszer, amely már eleve meglévő kapcsolatokkal és dinamikával rendelkezik, és amelynek fő feladata a cselekvések generálása, valamint e cselekvések következményeinek vizsgálata és előrejelzése.
Buzsáki György 1949-ben született Kaposváron. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen végzett orvosként, majd ugyanitt lett az idegtudomány kandidátusa Grastyán Endre témavezetése mellett.
Az 1980-as évek elejétől egyre többet kutatott külföldön, 1986-tól a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen volt társprofesszor, majd 20 évig a New Jersey-i Rutgers Egyetemen kutatott, illetve a professzorok tanácsának is tagja volt. Jelenleg a New York-i Egyetem orvosi karán kiemelt Biggs-professzor az idegtudományi, élettani es neurológiai intézetekben. Fő kutatási területei: az agyi oszcillációk, az „idegi szintaxis”, a memóriakonszolidáció, az alvás és az ezekhez kötődő kórképek.
A könyvbemutatón Pléh Csaba pszichológus, az MTA rendes tagja úgy fogalmazott, hogy „a kötet elolvasása új módon kényszerít arra, hogy keressem az idegrendszer és az emberi mentális folyamatok és viselkedés kapcsolatát.”
Acsádi László neurobiológus, az MTA levelező tagja pedig olyan szemléletformáló műnek nevezte Buzsáki György könyvét, amely fundamentálisan tükröt tart. „Először tiltakozunk. De aztán a kötetet olvasva a szerző meggyőz minket arról, hogy az általa felvetett kérdéseket nem lehet lesöpörni az asztalról.”
A kötetben olvasható, megfontolásra ajánlott állítások öt pontban
Forrás: MTA
