A Journal of Virology folyóiratban augusztus 22-én jelent meg a University of Georgia (Athens, Georgia, USA) kutatóinak cikke, amelyben egy olyan vakcinajelöltet mutattak be, amely képes hatékonyan semlegesíteni mind a már ismert, mind az újonnan felbukkanó influenzavírus törzseket – írja a MedicalOnline.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a szezonális influenzajárványok évente világszerte körülbelül 3-5 millió súlyos megbetegedést és körülbelül 290-650 ezer halálesetet okoznak. A három humán influenzavírust, az A, B és C vírust IAV, IBV és ICV névvel jelölik, és mindegyiknek több (11-18) altípusa van, amelyeket a hemagglutin (HA) és a neuraminidáz (NA) felszíni glikoproteinjeik különböztetnek meg. A H1N1 és H3N2 IAV törzsek és az IBV széles körben elterjedtek az emberek között, a H2, H5 és H7 altípusok pedig a madarak körében számítanak endemikusnak. A jelenlegi influenza elleni vakcinák a forgalomban lévő emberi törzsek három vagy négy szezonális altípusán alapulnak, hatékonyságuk 10% és 60% között mozog. Az influenza magas mutációs rátája és a szelektív immunnyomás miatt gyakori antigénvariáció lép fel, ami lehetővé teszi az immunrendszer kijátszását. Ezért minden évben frissített vakcinaformulákra van szükség, és az új vírusvariánsok akár új világjárványt is okozhatnak, ha a már meglévő immunitást sikeresen elkerülik.
Pont ezért a mostani fejlesztés célja az volt, hogy egy olyan univerzális rekombináns vakcinajelöltet teszteljen, amely képes több influenzavírus törzs ellen több szezonban is védelmet nyújtani. A fejlesztés során rekombináns antigéneket alkalmaztak, amelyekkel leküzdhetők a hagyományos inaktivált vagy attenuált vakcinák korlátai. A hagyományos influenza elleni vakcinákat embrionált csirketojásban állítják elő, és ennek hátrányos vonása, hogy olyan tojásspecifikus adaptív mutációkat tartalmaznak, amelyek korlátozzák a vírusspecifikus immunitás indukcióját. Ezzel szemben a rekombináns antigének specifikus antigénhelyeket céloznak, amelyek neutralizáló antitestek képződését váltják ki. Ezek hatékonyabban működnek, mint a hagyományos vakcinák a normál és a magas kockázatú csoportokban, csökkentve a kórházi kezelés kockázatát.
A mostani vizsgálat során a kutatók a számítógéppel optimalizált, széles körben reaktív antigén (COBRA; computationally optimized broadly reactive antigen) módszert alkalmazták: számos szekvenciát izoláltak több ezer izolátumból, majd meghatározták azokat a széles körben reaktív immunogéneket, amelyek immunválaszt váltanak ki számos, több évszakban keringő törzzsel szemben is. Egy korábbi egérkísérletben a COBRA HA és NA immunogéneket tartalmazó intramuszkuláris heptavalens vakcina megvédte a vizsgálati egereket mind a szezonális, mind a potenciális pandémiás IAV-törzsek ellen. Ennek hiányossága, hogy az intramuszkuláris vakcinák nem képesek helyi nyálkahártya-immunitást kiváltani. Az intranazális vakcinák viszont helyi és szisztémás immunválaszt is kiváltanak a légúti kórokozókkal szemben, ami megakadályozza a vírus kolonizációját a belépési helyen, ezáltal csökkentve a vírusátvitel és a súlyos megbetegedés valószínűségét. További előnyük, hogy beadásuk kevésbé fájdalmas, kényelmesebb, kevesebb szakértelmet igényel, és kevesebb szövődménnyel jár – írja a lap.
Forrás: medicalonline.hu
