Részlet: Magyar Tudományos Akadémia – Új és újonnan felbukkanó vírusok
Vannak olyan vírusok, amelyek örökítőanyaga nem egyetlen nukleinsavlánc, hanem több szegmensből áll. Egy-egy szegmens több gént is hordozhat. Ha két azonos fajú vírus jut egy sejtbe, akkor ezek a szegmensek keveredhetnek. Természetesen ebben az esetben előfordulhat, hogy a vírus nem lesz életképes, vagy kevésbé tud terjedni, mint az eredeti vírus – ekkor nem okoz problémát. De ha a vírus olyan tulajdonsághoz jut a reasszortáció során, amellyel fertőzőképessége megnövekszik (virulensebbé válik), vagy súlyosabb betegséget okoz, esetleg teljesen új tulajdonságot hordoz, akkor egy új vírusvariáns komoly járványok kiindulópontja lehet. Az új tulajdonsággal rendelkező reasszortáns vírusokkal szemben az emberiség még nem védett, ami szintén – akár világméretű – járványokhoz vezethet. A reasszortáció folyamatát a 4. ábra szemlélteti.
A legismertebb, reasszortációra képes vírus az influenzavírus. Az influenzavírusok nemcsak az embert, hanem sokféle állatfajt is képesek megfertőzni. Az új, reasszortált, embert fertőző vírusok kialakulása szempontjából legjelentősebb fajok a vadmadarak és a sertés. A vándorló vadmadarak vándorlás közben terjesztik a vírust. A madárinfluenza-vírus más receptoron (olyan sejtfelszíni fehérje, melyhez kapcsolódva a vírus be tud jutni a sejtbe) keresztül jut be a sejtbe, mint az emberi influenzavírus, ezért a madárinfluenza-vírus közvetlenül nagyon nehezen tudja megfertőzni az embert. A sertésben azonban mindkét (az emberi sejtre és a madársejtre is jellemző) receptor megtalálható. Így, ha egy sertés egyazon sejtjébe kerül egy emberi, illetve egy madárinfluenza-vírus, akkor az örökítőanyag-szegmensek kicserélődhetnek, létrehozva ezzel egy új antigén tulajdonságú vírust.
Forrás: MTA
Az 1918–19-es spanyolnátha egy új típusú influenzajárvány volt. A járványt okozó vírus eredetileg egy sertéspatogén vírus volt madár eredetű szekvenciák beépülésével. Az akkori járvány a becslések szerint 50–100 millió halálesettel járt, ami több, mint az első világháború áldozatainak száma. További reasszortáció miatt kitört nagy világjárványok (pandémiák): 1957: ázsiai influenza; 1968: Hong Kong-i influenza; 1977: orosz influenza; 2009: új influenza (eredetileg sertésinfluenzának nevezték, de nem csak sertéseket fertőz meg, ezért változtatták meg a nevét). Ezek az influenzapandémiák már jóval alacsonyabb halálozással jártak, mint a spanyolnátha, részben a már rendelkezésre álló vakcinák, részben a bakteriális szövődményeket kezelni képes antibiotikumok általános hozzáférhetősége miatt.
Forrás: Magyar Tudományos Akadémia
