A 2014-ben alakult Magyar Életmód Orvostani Társaság célja, hogy az életmód orvoslásban érintett szakembereknek tudományos, szakmai keretet biztosítsanak. Ezek közé tartozik pl. az elhízás, a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a stroke, a magas vérnyomás. A Gyógyszerészi Hírlap augusztusi száma az elnökükkel készült interjú során egy speciális tevékenységüket, a „Mozgás Receptre” programot mutatja be.
Először is, meséljen egy kicsit magáról az életmódorvostanról?
Az életmódorvostan kialakulása a második világháború utáni időkre vezethető vissza, miután az orvostudomány az antibiotikumok és oltások bevezetésével hatalmas előrelépést tett a fertőző betegségek elleni küzdelemben. Azonban a háború után kiderült, hogy bár a fertőző betegségeket sikerült visszaszorítani, az emberek továbbra is megbetegedtek. 1948-ban Framingham településén egy tanulmányt indítottak, hogy megvizsgálják az emberek életmódját és annak hatását a betegségekre. Utána jöttek további tanulmányok, melyek megalapozták, hogy a 2000- es évek elejére összeálljon az a megfelelő számú bizonyíték, amire azt lehet mondani, hogy az életmódnak komoly gyógyító, megelőző szerepe van. A tudományos bizonyítékok alapján a „lifestyle medicine” („életmódorvostan”), mint fogalom 1999-ban jelent meg először a szakirodalomban, innen datálható az életmódorvoslás útja, amely azóta is bizonyítékokon alapuló tudományággá fejlődött. Magyarországra az 2010-es évek elején kezdtük behozni, 2013-ban megalapítottuk a Magyar Életmód Orvostani Társaságot. Az a küldetésünk, hogy az életmódtényezők elméletben és gyakorlatban is bekerüljenek az egészségtudomány gyógyító-megelőző eszköztárába.
Hogyan került az életmódorvoslás területére?
Amikor végeztem az orvosi egyetemen, először PhD-tanulmányaimat kezdtem el és a kutatásban állatkísérleti modellben a futás hatását néztük az infarktus túlélésére. Kimutattuk, hogy egy egyszeri futásnak 80%-os kockázatcsökkentő hatása van az infarktus során kialakuló halált okozó arritmiákkal szemben. Ez a hatás 48 óra múlva még megvan, de 72 óra múlva már eltűnik. Utána jó pár évvel, ahogy a 2010-es évek elején nézegettem megint a szakirodalmat, szembe jött velem a „lifestyle medicine”. Amit mi kimutattunk, az addigra már a WHO ajánlásaiban megjelent, azaz, hogy a mozgást legalább 30 perc hosszan kell végezni és két naponta ismételni szükséges. Tehát visszaköszönt a kutatási eredményünk egy sokkal magasabb szintű tudományban. Ekkor kezdtem jobban belevetni magam, és onnantól kezdve volt tényleg érdekes, hogy nem azt mondjuk, hogy menjen mozogjon, hanem már tudjuk azt, hogy milyen élettani, idegrendszeri, hormonális hatások azok, amelyeket megváltoztat a mozgás, és mi az, aminek utána a gyógyító hatásai előjönnek.
Nagyon érdekes! Beszéljünk a Mozgás Receptre programról. Mi is ez pontosan?
A Mozgás Receptre program egy olyan kezdeményezés, amely az egészségmegőrzés és gyógyítás területén kíván úttörő szerepet betölteni. A program lényege, hogy az orvosok a betegeknek „receptre” írják fel a mozgást, mint gyógyító eszközt. Ez egy lépés abba az irányba, hogy a mozgást az orvosi gyakorlatban ugyanúgy, ugyanolyan hangsúllyal, tudományos-szakmai megalapozottsággal alkalmazzuk, mint bármely más terápiás eszközt. A Mozgás Receptre megvalósulását az Aktív Magyarország karolta fel, és tette lehetővé az elindulását a NETA (népegészségügyi termékadó) felajánlható 10%-ából.
Hogyan működik a program a gyakorlatban?
A nemzetközi példák alapján (például Új-Zéland, Svédország, Finnország) tudjuk, hogy a legnagyobb mértékben és leggyakrabban a háziorvos éri el a pácienseket. A háziorvosok területi ellátási kötelezettségük miatt kapcsolatban vannak az önkormányzatokkal, akik egyébként rendelkeznek mozgás- és sportlétesítményekkel vagy ráhatásuk van a területükön lévő mozgás- és sportlétesítményekre. Ha rajtuk keresztül el tudjuk érni a háziorvosokat, majd rajtuk keresztül a lakosságot, akkor minden adott ahhoz, hogy széles körhöz eljusson: a mozgás gyógyít!
A Mozgás Receptre program lényege, hogy az orvos, miután megállapítja, hogy a betegnek egészsége érdekében mozgásra van szüksége, írásban, dozírozva, indikációt és kontraindikációkat meghatározva a gyógyító-megelőző eszköztárba építve ajánlja, írja elő a rendszeres fizikai aktivitás végzését.
Ez nem csupán egy általános tanács, hanem egy előírás, amelyet a betegnek követnie kell. A program részeként nemzetközi jó gyakorlatokat átvéve, Magyarországra adaptálva kidolgoztunk szakmai ajánlást, amely tartalmazza, hogy mely betegségek esetén milyen típusú és mennyiségű mozgás ajánlott.
Budapesten, a XII. kerületben már működik egy hasonló kezdeményezés, a Zöld Recept program. Mesélne erről is?
Valóban, a XII. kerületben már három éve sikeresen működik a Zöld Recept program, amely alapjául szolgál a Mozgás Receptre programnak. A mozgás jótékony, preventív és regeneráló hatásai régóta ismertek. A Zöld Recept program révén egyes mozgásformák receptre is felírhatók a Hegyvidéken. A zöld recept tehát hasonlóan néz ki, mint egy hagyományos recept, csak éppen nem gyógyszert, hanem mozgást ír fel rá a háziorvos.
Hogyan tervezik a Mozgás Receptre programot elindítani más településeken?
Jelenleg az önkormányzatokkal tárgyalunk, hogy bemutassuk nekik a programot és együttműködéseket alakítsunk ki. Célunk, hogy minél több település csatlakozzon a kezdeményezéshez és az orvosok országszerte alkalmazzák ezt a módszert. A www.mozgasreceptre.hu oldalon is elérhetővé tettük a programmal kapcsolatos információkat, szakmai ajánlásokat, valamint ősszel elérhetővé válik mobilos applikációnk és élesedik a honlapon egy adatbázis, ahol a résztvevő önkormányzatok, háziorvosok és mozgási lehetőségek is megtalálhatók lesznek.
Ha jól tudom, a Mozgás Receptre program mögött széles szakmai összefogás áll?
Igen, így van. Az életmódorvostanra ma minden egészségügyi szakember központi szakmai témaként, mondhatnám, forradalomként tekint. A Mozgás Receptre szakmai tanácsadó testületében is képviselteti magát mind a négy orvosképző tudományegyetem családorvosi tanszéke, az egészségügy terén működő szakmai kollégium háziorvosi tagozata, a háziorvosi országos kollegiális vezető, a gyógytornász szakmai társadalom, a rekreációs és a sporttudományi szakma ugyanúgy, ahogy az Életmód Orvostani Társaság közös szakmai platformként működik megelőzőorvostan és népegészségtan, a klinikumok, a dietetika és minden, az életmóddal kapcsolatban álló orvosi és egészségügyi szakma részvételével.
Mit gondol, mennyire fogadják majd el a hazai háziorvosok ezt a szemléletmódot?
Úgy gondolom, és eddigi tapasztalataim is azt mutatják, hogy a hazai háziorvosok kiemelkedően nyitottak az új módszerekre, különösen akkor, ha azok tudományosan megalapozottak és bizonyítottan hatékonyak. Azonban szükség van az ismeretterjesztésre és képzésre, hogy az orvosok magukévá tegyék ezt a szemléletmódot, napi gyakorlatukba építsék a tudományos eredményeket, szakmai ajánlásokat és hitelesen tudják képviselni a páciensek felé. A program részeként folyamatosan szervezünk szakmai továbbképzéseket, hogy az orvosok naprakészek legyenek a legújabb kutatási eredményekkel és gyakorlati tudnivalókkal kapcsolatban. Az önkormányzatok és háziorvosok, mozgásos szakemberek munkáját folyamatosan segítjük és támogatjuk edukációval, kommunikációs anyagokkal, szakmai ismeretek átadásával, központi fejlesztésével.
Forrás: Magyar Gyógyszerészi Kamara
