Agyi képalkotó vizsgálatok mesterséges intelligenciával végzett elemzése során a depresszió hat típusát különítették el – írja az Orvostovábbképző Szemle Online.
A Nature Medicine folyóiratban június 17-én jelent meg a Stanford University Medical Center kutatóinak cikke, amelyben agyi képalkotó vizsgálatok gépi tanulást (machine learning) alkalmazó mesterséges intelligenciával végzett elemzése során a depresszió és a szorongás hat különböző biológiai altípusát (biotípusát) különböztették meg. Az eredmények szerint a nem is túl távoli jövőben a depresszió szűrővizsgálata magában foglalhatna egy gyors agyi képalkotó vizsgálatot is a legjobb kezelés meghatározása érdekében, mivel a mostani kutatás során a mesterséges intelligencia azonosította azokat a kezeléseket is, amelyek három altípus esetében nagyobb vagy kisebb valószínűséggel működnek.
A Nature Medicine folyóiratban június 17-én jelent meg a Stanford University Medical Center kutatóinak cikke, amelyben agyi képalkotó vizsgálatok gépi tanulást (machine learning) alkalmazó mesterséges intelligenciával végzett elemzése során a depresszió és a szorongás hat különböző biológiai altípusát (biotípusát) különböztették meg. Az eredmények szerint a nem is túl távoli jövőben a depresszió szűrővizsgálata magában foglalhatna egy gyors agyi képalkotó vizsgálatot is a legjobb kezelés meghatározása érdekében, mivel a mostani kutatás során a mesterséges intelligencia azonosította azokat a kezeléseket is, amelyek három altípus esetében nagyobb vagy kisebb valószínűséggel működnek.
A depresszió és a szorongás hátterében álló biológiai mechanizmusok, folyamatok jobb megértése érdekében Williams és munkatársai 801 olyan résztvevőt vizsgáltak, akiknél korábban depressziót vagy szorongást diagnosztizáltak, és az agyi aktivitás mérésére funkcionális MRI (fMRI) képalkotó technológiát használták. Az önkéntesek agyát nyugalmi állapotban és különböző, a kognitív és érzelmi működésüket tesztelő feladatok elvégzése közben is szkennelték. A kutatók leszűkítették a felvételeket az agy azon régióira és a köztük lévő kapcsolatokra, amelyekről már ismert volt, hogy szerepet játszanak a depresszióban. A résztvevők agyi felvételeinek csoportosítására egy gépi tanulásos módszerrel hat különböző aktivitási mintázatot azonosítottak a vizsgált agyi régiókban. A kutatók a vizsgálat 250 résztvevőjét véletlenszerű kiválasztás alapján kijelölték arra is, hogy a három általánosan használt antidepresszáns egyikét szedjék vagy viselkedésterápiában részesüljenek.
Az egyik altípussal rendelkező betegcsoportnál, akiket az agy kognitív régióinak túlműködése jellemzett, a venlafaxin (Effexor) nevű antidepresszánsra reagáltak a legjobban a többi biotípussal rendelkezőkhöz képest. Egy másik altípussal rendelkező csoportban, akiknek az agyában nyugalmi állapotban magasabb volt a depresszióval és a problémamegoldással összefüggő három régió aktivitása, a viselkedésterápia hatására jobban enyhültek a tünetek. A harmadik altípussal rendelkezőknél pedig, akiknek nyugalmi állapotban alacsonyabb volt az aktivitásuk a figyelmet szabályozó agyi áramkörben, kisebb valószínűséggel tapasztaltak javulást a tüneteikben a beszélgetésterápia hatására, mint a többi biotípussal rendelkezőknél.
“Tudomásunk szerint ez az első olyan alkalom, amikor sikerült kimutatnunk, hogy a depresszió az agy működésének különböző zavaraiból magyarázható meg” – fejtette ki Williams. “Lényegében ez a mentális egészség olyan személyre szabott orvosi megközelítése felé mutat, amely az agyműködés objektív mérésein alapul” – írja a lap.
Forrás: otszonline.hu
