Magyarországon az uniós átlag felett van a szervátültetések száma és a hétfőn kezdődő magyar EU-elnökség kiemelt stratégiai célja a transzplantációk számának további növelése – hangzott el a M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.
Az adásban a Magyarországon a legtöbb ilyen beavatkozást végző Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának igazgatója, Szijártó Attila emlékeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek az Egészségügyi Világszervezetben (WHO) tett bejelentésére, amely szerint a magyar uniós elnökség kiemelt célja a kardio (szív és érrendszeri) jellegű betegségek csökkentése mellett egy új európai transzplantációs stratégia megalkotása is.
Az igazgató felidézte, hogy a koronavírus-járvány időszakában a donorok számának csökkenése következtében a szervtranszplantációk száma Európa-szerte csökkent és ennek egy közös összefogással megvalósuló rendezése elengedhetetlen. Az igazgató szerint Magyarország e tekintetben meglehetősen jól áll.
Jelenleg a beültetett szervek mintegy 25 százaléka az e pillanatban nyolc tagországgal rendelkező eurotranszplant felől érkezik és a korábbiakhoz képest 40 százalékkal több szervtranszplantáciára váró beteg van a várólistákon, ők azok, akik potenciálisan szervhez juthatnak.
Szijártó Attila ezen számok növelése érdekében jogharmonizációt szorgalmazott, illetve célként fogalmazta meg az átültetések számának visszaállítását a pandémiát megelőző szintre. Ehhez egy jól átgondolt stratégia mentén működő európai transzplantációs programra van szükség.
Az igazgató elmondta, hogy a szervtranszplantáció rendkívül komoly csapatmunkát igényel, az általa vezetett osztályon 80-100 ember munkájával működik a program és ebbe beletartozik a koordináció, a szervek kivétele, a beültetés és az utógondozás is.
Magyarországon csak vékonybél-átültetésre nem volt még példa, a szív-, a tüdő-, a máj-, a hasnyálmirigy- illetve a veseátültetés nagyon széles körben és nagy biztonsággal végezhető.
Tavaly több mint 400 átültetés történt és ezek egy jelentős része élődonoros veseátültetés volt.
Szijártó Attila beszámolt arról, hogy ma már olyan átültetéseket is végeznek, amelyekkel egy felnőtt máj kettéosztásával további két ember élete is megmenthető, illetve olyan dokumentációs program áll rendelkezésre, amely a szervkiválasztáshoz szükséges előkészületeket biztosítja, emellett a betegek előkészítését segítő 3D nyomtatás vagy robotsebészet bevonását, mint lehetőséget emelte ki.
Szijártó Attila a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának nyilatkozva nagyon jó kezdeményezésnek nevezte a transzplantációk számának növelését és arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly volt a tizedik évfordulója, hogy Magyarország az eurotranszplant tagjává vált. A stratégiai összefogás elengedhetetlen ahhoz, hogy a betegek életét, a szervhez való hozzájutásuk lehetőségét megnövelje, de természetesen ez szigorú szabályok mentén kell, hogy működjön.
Tavaly a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján 150 vese-, 70 máj- és 9 hasnyálmirigy-átültetést végeztek el.
Az igazgató elmondta, hogy szoros kapcsolatban állnak a különböző fókuszú betegszervezetekkel és ennek kapcsán a társadalmi kommunikáció fontosságára hívta fel a figyelmet, annak megismerése érdekében, hogy miként tud élő ember szervet adományozni és adott esetben milyenek a szervátültetett betegek túlélési esélyei.
Az igazgató elmondta, hogy
bárki lehet donor, aki életében ez ellen nem tiltakozott és Magyarországon nagyon széles ez a kör, illetve az unióba, valamint az eurotranszplantba történő szervfelajánlások száma is magasabb sok esetben, mint a sok éves átlag.
Szijártó Attila szerint az évi több mint 400 szervátültetés tovább növelhető, ugyanakkor felhívta a figyelmet a várólisták közötti különbségre, hiszen – ismertetése szerint – ma egy májátültetésre kevesebb mint egy évet, míg egy vesetranszplantációra több mint három és fél évet kell várnia egy betegnek, ezért az élődonoros átültetések számának növelése szükséges.
Forrás: MTI
