2025-től a NEAK mellé egy új állami alapítvány is belép az évente több tízmilliárd forintos gyógyszertámogatásokról döntő egyedi méltányossági eljárásokba. A mai rendszer részben továbbél, a párhuzamos működés részletszabályait ezután dolgozzák ki. Az eddig ismert elgondolásokról Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár beszélt a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság Update’24 Szimpóziumán Mátraházán.
– Mivel indokolják, hogy az egyedi méltányossági eljárások állami feladatainak egy részét egy alapítványba szervezik ki?
– Alapvetően két fő indoka van a Batthyány-Strattmann László Alapítvány létrehozásának. Az első, hogy ne mindenben az állam döntsön, hanem érvényesülni tudjon a társadalmi felelősségvállalás, ne csak a biztosítói szempontok játszanak szerepet a döntésekben, hanem valódi méltányosság valósulhasson meg. A második, hogy egy alapítványba be lehet csatornázni az egyéni felajánlásokat, gyűjtéseket is, amelyek ma nagyon kaotikusan valósulnak meg.
– Vegyük ketté a két kérdést. Társadalmi szempontok a döntésekben: társadalometikai bizottság már eddig is működött.
– Az egyedi méltányossági döntések ma nem függetleníthetők a biztosítási szemlélettől. A NEAK-nak két fő szempontot kell figyelembe venni a döntéseiben: az orvosszakmai érveket és a költséghatékonyságot. Ha utóbbi nem bizonyítható, el kell utasítani a kérelmet, függetlenül attól, hogy egyébként emberileg hogyan ítélik meg az esetet. Egy alapítványi döntésben a szigorú algoritmusok helyett nagyobb szerepe lehet az emberi tényezőknek is.
– Ön számtalanszor elmondta, hogy óriásira duzzadtak az egyedi méltányossági költségek, számos lépést is tettek ennek visszafogásáért. Ha eddig az objektív, szigorú feltételek betartása mellett is elszállt a kassza, hogyan kontrollálhatók a költségek, ha ezentúl érzelmi alapon is dönthetnek?
– Az egyedi méltányossági költségek növekedésének azért oka volt a befogadások elmaradása is, amiből csak idén januárban sikerült ledolgozni valamennyit. Az alapítvány felelőssége lesz, hogy lefektesse a döntési kritériumokat, amelyek mentén a működése fenntartható lesz.
– Kik és milyen eljárásrend szerint döntenek majd?
– Ezt ma még nem tudom megmondani, folyamatban van a részletek kidolgozása.
– Nem a TB-kassza hiányát csökkentik a lépéssel, legalábbis a statisztikákban?
– Az alapítvány számára rendelkezésre bocsátott előirányzat is az egészségbiztosítási alap része lesz, csak egy elkülönített soron. Elsődlegesen nem a megtakarítás a cél, hanem a pénzek hatékonyabb felhasználása.
– Mekkora összeget fog tartalmazni ez a rubrika?
– Ezt a költségvetési törvény fogja meghatározni.
– Azt mondta, hogy szeretnék becsatornázni az egyéni felajánlásokat is, ami nyilván nagyságrendekkel kisebb tétel az előbbihez képest.
– Időről-időre vannak olyan egyéni kezdeményezések, amikor pénzt gyűjtenek valakinek idehaza nem támogatott gyógyszerére vagy államilag nem finanszírozott külföldi gyógykezelésére. Olykor orvosilag teljesen irracionális kezdeményezéseknek nyerik meg az emberek jóindulatát. Intézményesített formában az adománygyűjtés szakmailag megalapozottan működhet. Ez megoldást adhat azokra az esetekre is, amikor a célzottan összegyűjtött összegeket egy adott személy már nem tudja felhasználni, mert változott a betegségének a státusza, netán meghalt. Ilyenkor az alapítvány átlátható módon fel tudja használni az adott összeget más méltányosságot kérő betegek támogatására.
Teljes riport a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság oldalán olvasható.
Forrás: MKOT
