A vizsgálat egyértelmű kapcsolatot talált a lizoszomális funkciót végző gének és a peszticid-expozíció között a Parkinson-kór kockázatának mértékében. A tanulmány, amely 757 beteg genetikáját vizsgálta, felfedezte, hogy a kimutatott variációk 72%-a a lizoszomális funkcióban szerepet játszó génekben jelent meg – írja a MedicalOnline.
Az npj Parkinson’s Disease folyóiratban április 25-én jelent meg a University of California Los Angeles kutatóinak cikke, amelyben a növényvédőszer-kitettség és a Parkinson-kórra hajlamosító genetikai kockázatok közötti asszociációt vizsgálták. A vizsgálatra azért került sor, mert újabb kutatások rávilágítottak az autofág funkció szerepére a Parkinson-kór etiológiájában, illetve megállapították, hogy a glükozilceramidáz béta (GBA1) gén mutációi növelik a betegség kialakulásának valószínűségét.
A tanulmány öt kategóriába sorolta a legjelentősebb PD-kockázattal rendelkező géneket. Az első csoportba az ismert PD-kockázattal összefüggő gének tartoztak. A második kategória a lizoszomális működésben szerepet játszó géneket tartalmazta, míg a harmadik csoportba az ismert fehérje-fehérje kölcsönhatásokkal rendelkező gének kerültek. A negyedik kategória a substantia nigra-ban a legnagyobb expresszióval rendelkező géneket foglalta magában, az ötödik kategória pedig a szakirodalomban a Parkinson-kórhoz kapcsolódó lizoszomális funkciójú géneket tartalmazta.
A vizsgálat egyértelmű kapcsolatot talált a lizoszomális funkciót végző gének és a peszticid-expozíció között a Parkinson-kór kockázatának mértékében. A tanulmány, amely 757 beteg genetikáját vizsgálta, felfedezte, hogy a kimutatott variációk 72%-a a lizoszomális funkcióban szerepet játszó génekben jelent meg. Tizenkét olyan gén, amely több variációval rendelkezett, vagy több egyénnél is jelen volt, alátámasztotta a peszticid-expozíció és a Parkinson-kór kialakulása közötti kapcsolatot – írja a lap.
Forrás: medicalonline.hu