A hungarikumnak számító magyar védőnői szolgálatot érdemes bemutatni Európának, ezért az egészségügyi kormányzat lehetőséget fog biztosítani erre a magyar soros EU-elnökség alatt – jelentette ki a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a védőnők napján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
Takács Péter azt mondta, ezen a napon olyan szakembereket köszönthetnek, akik évtizedek óta a közösség és az ország szolgálatában állnak, munkabírásukkal és erejükkel segítenek a problémák megoldásában, támogatva a családokat. Munkájuk és példamutatásuk nyomán egy felkészült és egészséges nemzedék növekszik fel – hangoztatta az egészségügyi államtitkár.
Takács Péter a védőnői szolgálat megalakulását felidézve elmondta, a szervezet múltja és hagyományai 1915. június 13-ára nyúlnak vissza a Stefánia Szövetség megalakulásával. A védőnői szolgálat így egy évszázada működik Magyarországon mindenki számára elérhetően a népegészségügyi feladatokat szem előtt tartva, különös tekintettel a várandósok, a csecsemők, a kisgyerekek és iskolás korúak egészségének védelmére, egészfejlesztő magatartásuk támogatására.
Az államtitkár kiemelte: a védőnői tevékenység 2015-ben került be a hungarikumok közé, és az egészségügyi kormányzat lehetőséget fog biztosítani arra, hogy a magyar soros EU-elnökség alatt a védőnői szolgálatot, mint jó gyakorlatot egész Európa számára bemutassa.
Beszélt arról is, hogy saját életén és munkáján keresztül a kapcsolatot a hétköznapi élet és a szakmai ismeret, a szaktudás között is a védőnő teremti meg, tehát munkájában megjelenik mindaz, ami a kormány népegészségügyi programjának sikeréhez szükséges. „Nem kétséges, hogy a védőnői munka a többi egészségügyi tevékenységhez hasonlóan hivatás, talán az egyik legszebb” – fogalmazott az államtitkár.
Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a 109 éves születésnapját ünneplő védőnői szolgálat „a társadalmunk cselekvő jóindulata”. Magyarország 2010 óta családbarát ország, és Magyarországon a korábbi időszaktól eltérően a gyermekvállalás ma már nem elszegényedést, hanem anyagi és társadalmi megbecsülést jelent – hangsúlyozta az államtitkár. Az átfogó és komplex rendszer távlatos jövőképet biztosít a gyermeket vállalóknak – emelte ki.
Az intézkedések közül kiemelte a Babakötvényt, a bölcsődei férőhelyek bővítését, amelyek 2010-hez képest megduplázódtak, az intézmények és a szolgáltatások száma pedig több mint négyszeresére emelkedett. A szakemberek bérét 2010-hez képest 2024-re megnégyszerezte a kormányzat.
A fiatalokat érintő intézkedések közé sorolta Hornung Ágnes a 25 éven aluliak személyi jövedelemadó mentességét, és a 30 év alatti édesanyák diákhitel-tartozásának elengedését, a fiatal családokat pedig „Európa legnagyobb” otthonteremtési programjával, a csok plusszal segítik 2024 eleje óta. Hozzátette: a csok plusz az első négy hónap adatai szerint „berobbant”, április végéig csaknem ötezer kölcsönkérelmet fogadtak be, az egy igénylőre jutó átlagos kölcsönösszeg 26 millió forint.
Kitért arra, hogy a kormány a falusi csok összegét is megemelte 50 százalékkal. Így január 1-jétől egy gyermek után az eddigi 600 ezer forintos támogatás egymillió forintra, két gyermek esetén 2,6 millióról 4 millióra, három vagy több gyermek esetén pedig 10 millióról 15 millió forintra nőtt. Hornung Ágnes szerint Magyarországon a korábbi időszaktól eltérően a gyermekvállalás ma már nem elszegényedést, hanem anyagi és társadalmi megbecsülést jelent.
A támogatások mellett meghatározó az is, hogy a leendő szülők számára rendelkezésre álljon egy olyan intézményrendszer, amire biztosan támaszkodhatnak, a magyar védőnői rendszer pedig ilyen.
Munkájuk nélkülözhetetlen, a folyamatosan változó világban azonban az ellátást is naprakészen kell tartani, hiszen akkor képes a leghatékonyabb működésre, ha együtt halad a fejlődéssel. Az elmúlt száz év azt mutatja – emelte ki -, hogy a védőnői szolgálat képes folyamatosan követni a szakmai és innovációs lehetőségeket, ezzel is emelve a családok ellátásnak minőségét.
Forrás: MTI
