Vajon mi számít mérgező munkakörnyezetnek? Hogyan alakul ki, miről ismerhető fel és miként járul hozzá a szívinfartushoz, stroke-hoz, tüdőembóliához? A témát járta körbe a Magyar Kardiológusok Társasága.
Közhely, de igaz: nem csupán az idegeink készülnek ki, ha olyan helyen kell dolgoznunk, ahol a munkakörnyezet nemhogy nem támogató vagy legalább semleges, hanem kifejezetten mérgező. Tudjuk jól, a „mérgező” ebben az esetben nem kémiai anyagokat jelent, hanem azt az állapotot, légkört, amely a munkahelyen uralkodik.
Mit nevezünk mérgező munkahelyi környezetnek?
Mérgező munkahelyi környezetben a dolgozók folyamatosan negatív hatásoknak vannak kitéve. Például tiszteletlenséget, zaklatást, megfélemlítést, kirekesztést, igazságtalan bánásmódot tapasztalnak. Azt látják, hogy rossz kommunikáció a munkatársak, illetve a főnökök és beosztottjaik között. Hiányzik a támogató légkör, a munka és a munkát végző megbecsülése – ellenben van bőven stressz, kiégés és alacsony morál. Innentől pedig a kör már ördögi lesz: a stressz, kiégés és alacsony morál rontja a munkahelyi teljesítményt és az ott dolgozók hozzáállását, ami miatt munkájukért ismét nem „dicséretet” kapnak vagy elismerést, hanem fokozódik rajtuk a számonkérés és a nyomás.
Mérgező munkahely: mentális hatások
A mérgező munkakörnyezet – dokumentált módon – mentális és fizikai károsodásokat okoz.
Az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) vizsgálatában az derült ki, hogy minden ötödik ember dolgozik mérgező munkahelyi környezetben (Psychology Today). Ők kétszer nagyobb eséllyel szenvedtek rossz pszichés állapottól, a többi között stressztől, szorongástól, depressziótól és kiégéstől jelent (Psychology Today).
Mérgező munkahely: fizikai hatások – szívinfarktus
Akkor nézzük tovább! Ha a munkavállalók 20%-a szenved mérgező munkahely miatt stressztől, szorongástól, depressziótól és kiégéstől, akkor ők milyen fizikai problémákkal fognak szembesülni?
Mivel a Szívderítő a kardiológia területéről közelíti meg ezt a problémát, ezért fontos tudni, hogy mi történik a keringésünkkel, ha tartós, állandósult stressz ér minket.
A stresszhormonok nagymértékben hozzájárulnak az erek falán lerakódó plakkok kialakulásához. A tartós, felfokozott állapot, amelyet nem követ az ellazulás, többletmunkára készteti a szívet, ami hosszú időn keresztül megterhelő lehet. Ezek hatására egy idő után az erek keresztmetszete is szűkül, tehát jelentkezik vagy fokozódik a magas vérnyomás. És ez további problémát okoz: a magas vérnyomás egy idő után további szív- és érrendszeri betegséghez vezet. A magas nyomás ugyanis károsítja (merevebbé teszi) az érfalakat. Az itt keletkező sérüléseken „fennakadnak” a lipidek (vérzsír), emiatt pedig tovább szűkül a vér áramlásának útja.
A beszűkült ereken keresztül az elvártnál kevesebb oxigén jut a szívbe, ez koszorúérgörcs (angina pestoris) kaialakulásához vezet.
És kezelés (gyógyszer, életmód, eszközös beavatkozás) híján egészen addig szűkül az ér, amíg annyira elzáródik, hogy a mögötte lévő szövetek nem kapnak oxigént. Bekövetkezik az infarktus.
Ez a leegyszerűsített fizikai magyarázata annak, amikor azt mondják valakire, hogy szívinfarktust kapott a stressztől.
Mérgező munkahely: fizikai hatások – stroke, trombózis, mélyvénás trombózis, embólia
Mindemellett a stresszhormonok (különösen az adrenalin) hatására a vérlemezkéink is hajlamosak összetapadni, így nő az esély a vérrögképződésre is: trombózis alakulhat ki a szervezet bármely részén. Ez pedig növeli a stroke kialakulásának esélyét. Ha ugyanis a vérrög egy agyi érben keletkezik (vagy oda sodródik) elzárhatja az agy vérellátását, ami stroke-hoz vezethet. Mellesleg a stressz által kiváltott véralvadási folyamatok közvetlenül is növelhetik a stroke kockázatát (American Psychological Association)
Mélyvénás trombózis is kialakulhat hasonló módon. Ilyenkor a vérrög a mélyvénák valamelyikében (általában a lábban) alakul ki.
De sajnos tovább fokozódhat a helyzet: ha egy ilyen vérrög elszabadul és a tüdőbe jut, akkor bekövetkezik a tüdőembólia, ami életveszélyes állapot.
A mérgező munkahely nem csak az adott munkavállaló életét keseríti meg
Talán még ennél is nagyobb gond, hogy hazavihetik ezt a feszültséget az otthonukba. Ennek aztán számos gyakori következménye lehet.
1. Alkoholizmus (sokan az alkoholhoz nyúlnak stresszcsökkentés céljából).
2. Válás (érzelmi elhidegülés és érzelmi elérhetetlenség miatti párkapcsolati problémák).
3. Öngyilkosság (öngyilkossági gondolatok és cselekedetek gyakrabban fordulnak elő azoknál, akik hosszú időn keresztül extrém stresszt és nyomást élnek át).
4. Családi kapcsolatok romlása, gyermeknevelési problémák (a folyamatos stressz és kimerültség miatt a gyermeknevelés elmarad vagy rossz irányba fordul).
Ezek a helyzetek (és azok visszahatása a munkavállalói készségek romlására) súlyos kockázatot jelentenek a kardiovaszkuláris rendszerre.
A katasztrófa elkerülésének lehetőségei közé tartozik a rendszeres szűrővizsgálat, az orvosi terápia követése, szükség esetén gyógyszeres és eszközös kezelés, stresszkezelési stratégiák alkalmazása. És persze a legfontosabb: ha van rá mód, akkor fel kell mondani ott, ahol mérgező a munkahelyi környezet.
Forrás: MKT
