A D-vitaminnak a legkülönfélébb biológiai folyamatokban játszott szerepe a vitaminokkal kapcsolatos kutatások talán legnépszerűbb területének számít napjainkban – írja a Magyar Tudományos Akadémia.
Bhattoa Harjit Pal, a Debreceni Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet egyetemi docense, az MTA doktora már negyedszázada vizsgálja a D-vitamin csontrendszerre gyakorolt hatását (és így szerepét a csontritkulás kialakulásában), de ugyanígy kutatja munkatársaival a vitamin általános élettani és betegségekben játszott szerepét.
Bhattoa Harjit Pal pályafutása során sokat vizsgálta a lakosság D-vitamin-szintje és csontritkulásstátusza közötti összefüggéseket. Idősödő nőkben mérte fel a csontritkulás előfordulási gyakoriságát, és egyidejűleg vérmintát is vett az alanyoktól. Így lehetővé vált a D-vitamin-ellátottságuk pontos megállapítása. E vizsgálatokat elsősorban azért az idősödő női populációban végezte, mert a menopauzához köthető hormonális változások miatt ebben a csoportban különösen magas az oszteoporózis kockázata. Ezután idősödő férfiaknál is megvizsgálta ugyanezt a jelenséget, és feltérképezte a nemek közötti különbségeket is.
„Ahogy telt az idő, egyre inkább szembesültünk azzal, hogy mennyire módszerfüggőek a mért D-vitamin-szintek. A pontos mérési módszer a tömegspektrometriai megközelítés lenne, de ez sajnálatos módon általánosan nem elérhető – mondja Bhattoa Harjit Pal. – Szerencsére újabban a különféle műszerekkel mért D-vitamin-értékek is egyre jobb egyezést mutatnak. Populációs szinten csak akkor lehet hatékonyan orvosolni az egészségügyi problémákat, ha pontos információink vannak az előfordulásukról, illetve a diagnózishoz használt módszerek pontosságáról. Ezért foglalkozunk mi is sokat a biomarkermérés standardizálásával – e kutatásoknak óriási a módszertani jelentőségük.”
A D-vitamin talán a legdivatosabb vitamin: a D-vitamin-hiányt a legkülönfélébb betegségekkel hozzák összefüggésbe. Erre hatalmas forgalmat bonyolító táplálékkiegészítő-ipar épült, szinte nincs is olyan reklámblokk a tévében, amelyben ne hirdetnének D-vitamin-tablettát. A kérdés az, vajon mennyire bizonyított a D-vitamin-szint és a különböző betegségek közötti kapcsolat?
A D-vitaminnal kapcsolatos minden evidencia (bizonyított tudományos tény) egyértelműen a csontanyagcserével függ össze. Tehát az kőbe van vésve, hogy a D-vitamin-hiány csontanyagcsere-rendellenességeket okoz
– érvel Bhattoa Harjit Pal.
– Viszont minden más állítás, ami nem a csontanyagcserével kapcsolatos, a mai napig forró kutatási témának számít, és jelenleg is bizonyításra vár.”
A kutató szerint minden évben több tízezer közlemény születik a D-vitamin nem csontrendszerre gyakorolt hatásával kapcsolatban, ezek között sok a pozitív és a negatív eredmény is. Bár egyelőre nincs olyan (nem csont-) betegség, amelyben a D-vitamin szerepe bizonyított lenne, Bhattoa Harjit Pal vélekedése szerint a D-vitamin-hiánynak feltételezhetően lehet szerepe különböző kórképekben. „Ezeket természetesen mi is kutatjuk, próbálunk összefüggést találni a D-vitamin-szint és a különböző betegségek gyakorisága között. Sok betegségnél mi is azt találtuk, hogy alacsonyabb D-vitamin-szint mellett gyakoribb volt a kórkép, és fordítva, azonban a korrelációk ritkán bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot. Ennek feltárása még folyamatban van: számos kutató próbálja kideríteni, hogy a D-vitamin-hiány okozza-e a betegségeket, vagy esetleg pont fordítva: a betegség okozza-e a D-vitamin-hiányt.”
Bhattoa Harjit Pal 2023-ban nyerte el az MTA doktora címet.
Forrás: MTA
