A képernyőhasználatnak a fiatalok mentális egészségére gyakorolt hatásairól, a médiafogyasztási szokásokról, ezek veszélyeiről és a védekezési lehetőségekről esett szó egy szakértők részvételével rendezett szerdai budapesti konferencián.
Szabó László Zsolt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóságának vezetője a köszöntőjében elmondta: az NMHH egyik kiemelt stratégiai célkitűzése a gyermekek védelme az online és médiatérben. „Ennek érdekében több programot indítottunk, és számos kiadványt jelentetünk meg, hogy a gyerekek és szüleik szemszögéből is segítsünk eligazodni az internet útvesztőiben”.
Az NMHH és a Fogjunk Össze az Egészségügyért Alapítvány (FOEA) közös, Képernyők vonzásában című eseményén Szabó László Zsolt kiemelte:
egy nemzetközi becslés szerint 400 milliárd képernyő létezik a Földön.
Mint fogalmazott, az NMHH folyamatosan építi kapcsolatait a szakmai szervezetekkel, és a mentális egészség védelmében hatékonyan együtt tud működni a 2020-ban, a Covid idején indult FOEA-val.
Ficzere Andrea, a FOEA elnöke arról beszélt, hogy manapság a mobiltelefon és a számítógép a legegyszerűbb eszköz arra, hogy a gyerekeket lekössék, és bár ezek nagyon hasznosak is lehetnek, borzasztó következményekkel is járhat a mértéktelen használatuk.
Jó Balázs, az NMHH Műsorfigyelő és -elemző Igazgatóságának helyettes vezetője a fiatalok médiafogyasztási szokásainak aktuális trendjeiről beszélt előadásában. Hangsúlyozta, a nemzetközi kutatások szerint a tinédzserek és a huszonévesek, a Z- és az Alfa-generáció tagjai a könnyen emészthető, rövid, kis koncentrációképességet igénylő médiatartalmakat keresik, ez indokolja körükben a TikTok népszerűségét.
A digitális médiára fordított idő sok esetben olyan tevékenységek rovására valósul meg, mint az alvás vagy a sportolás”
– jegyezte meg. Jó Balázs kitért arra, hogy az NMHH számos kutatást rendelt meg a témában. Ezekből kiderül például, hogy a legdivatosabb, képernyős digitális eszköz a mobiltelefon; egy 2020-as felmérés szerint a 7-16 év közötti korosztály több mint kétharmada már rendelkezik ezzel. „A szülők mintegy 10-20 százaléka telepített valamilyen szoftvert gyermeke digitális eszközére, elsősorban a pornográfia, illetve a különböző emelt díjas szolgáltatások kiszűrésére”.
Pelle Veronika, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának médiatudatosság-szakértője azt fejtette ki, hogy a figyelem napjainkban minden másnál fontosabbá vált, ez a gazdaság mozgatórugója, ezért folyik a verseny. Elmondta, egy négyezer fős országos reprezentatív mintán végzett felmérés megállapította, hogy Magyarországon a 15-16 évesek átlagos napi képernyőideje 4 óra, szüleik esetében pedig 3,5 óra, miközben ezek önbevallásosválaszokra épültek, így a valóság 30 százalékkal rosszabb is lehet.
A telefon fizikai elváltozásokat is okoz, az orvostudományban már létezik az SMS-nyak, -könyök és -hüvelykujj. A képernyőről az agyba jutó ingerek megbirizgálják a dopamint, az egyik boldogsághormont, és folyamatosan arra késztetnek minket, hogy sóvárogjunk az ingerek, az újdonságok, a pozitív megerősítések iránt. Stresszt és alvászavart okoz, illetve kihat mentális egészségünkre, hogy folyamatosan összehasonlítjuk magunkat másokkal”
– mondta Pelle Veronika. Hozzátette: a digitális tudatosság fejleszthető készség, és nagyon fontos, hogy önfegyelemmel, aktívan tegyünk ezért.
Csalár Dorina, az NMHH osztályvezetője a Hatóság Internet Hotline szolgáltatásáról beszélt, amely a kockázatos online tartalmak elleni fellépés egyik eszköze. Kitért arra, hogy az Internet Hotline egy tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat, amely 2011 óta működik az NMHH-n belül, és amelynek igénybe vételével gyermekek és szüleik tehetnek bejelentéseket jogsértő és kiskorúakra káros online tartalmakról.
„Eddig 17 500 bejelentésen vagyunk túl. Számos társszervvel, köztük a rendőrséggel is együttműködünk, minden esetben visszajelzünk a bejelentőnek. Gyermekpornográfia témájában egy munkanapunk van a tartalmat megvizsgálni, eljárni és dönteni. A Covid idején, 2021-ben a bejelentések 74 százaléka ilyen témájú volt, vagyis a gyermekekkel szembeni szexuális visszaéléseket vizsgáltuk ki. Tavaly 2047 bejelentést kaptunk, ezek 42 százaléka volt ilyen tartalmú” – sorolta Csalár Dorina.
Fontos problémának nevezte az online zaklatást, a hozzájárulás nélkül közzétett tartalmakat, valamit az adathalászatot. Az Internet Hotline két legfőbb együttműködő partnere a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda, valamint a gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítő online tartalmak ellen küzdő INHOPE nemzetközi szövetség. Az osztályvezető szólt arról, hogy 2023-ban mintegy 4500 köznevelési intézménybe juttatták el figyelemfelkeltő plakátjaikat.
A konferencia késő délutáni részében szó esett mások mellett a Z-generáció pszichológiai jellemzőiről, és kerekasztal beszélgetést tartottak szakemberek és középiskolás, egyetemista fiatalok részvételével.
Forrás: MTI
