A Semmelweis Egyetem kutatói népszerű diéták, közöttük a ketogén étrend, a csökkentett kalóriabevitel, az időszakos böjt és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatot összegezték az egyik legnevesebb szakmai folyóiratban.
Az egyes daganattípusok tápanyagszükségletei nagyon változatosak, nincs egységes megközelítés
– mondja dr. Menyhárt Otilia, a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékének adjunktusa, a tanulmány első szerzője.
Fotó: Semmelweis Egyetem
„Ami közös, az a tumorsejtek óriási energiaigénye, ami akár többszöröse lehet a normál sejtekének.” Daganattípustól függően a tumoros sejtek a szükséges energiát több forrásból is nyerhetik, mint például glükózból (pld. vastagbél-, méhnyak- és több emlődaganat esetében), fruktózból (pld. prosztatarák), zsírokból és aminosavakból (például a nem kissejtes tüdőrák, hasnyálmirigyrák, és különféle agydaganatok esetén a glutamin egy fontos energiaforrás).
Ezekből a tápanyagokból a sejtek számos építőelemet hoznak létre, mellyel gyors ütemű növekedésüket és szaporodásukat is biztosítják. „Amikor megvonjuk a szervezettől a szénhidrátokat, az az elraktározott zsírokat kezdi el bontani. Az éhezés során az első 36 órában a máj/izmok glikogénraktárai kiürülnek, ezt követően kezdődik meg a zsírokból a ketontestek képződése. Az egészséges sejtek a szervezetben keringő ketonokat remekül hasznosítják alternatív energiaforrásként, ám a tumorsejtek ezen képessége redukált” – magyarázza dr. Menyhárt Otilia.
A böjt hatására az egészséges sejtek osztódása lelassul és ún. javító/regeneráló fázisba kerülnek, mely megvédi őket a káros külső hatásoktól, mint a kemoterápia vagy a sugárzás.
A tumorsejtek viszont kevésbé tudnak alkalmazkodni a megváltozott anyagcsere-feltételekhez. Felgyorsult növekedésük miatt az egészséges sejtekkel ellentétben nem kerülnek regeneráló/javító fázisba, és kalóriadeficit esetén sokkal kiszolgáltatottabbak a DNS-károsításán alapuló kemoterápiás kezeléseknek – számolt be az adjunktus. Ezt a mechanizmust használják ki kemoterápia során, amikor a kezelés előtt és azt követően böjtöt alkalmaznak, mely megvédi az egészséges sejteket, ugyanakkor hatékonyabban támadja a tumorsejteket.
„A keletkező ketontestek hatására eltérő folyamatok indulnak be az egészséges és daganatos sejtekben, például a rákos sejtekben fokozódik a szabad gyökök képződése, mely fokozza a kemoterápia hatását”, magyarázza dr. Menyhárt Otilia. A böjt, melynek ideje 1-5 nap között változhat, egyes esetekben a kezeléssel járó mellékhatásokat is csökkenti – összességében hatékonyabb a terápia, kevesebb mellékhatással, teszi hozzá az adjunktus.
A laboratóriumi és állatkísérletek többsége megerősíti a ketogén diéta kedvező hatását: egy 2017-es áttekintés állatkísérletek 72 százalékánál számolt be tumorellenes hatásról.
Egy 2023-ban készült, 65 állatkísérlet eredményeit összegző kutatás szerint az önmagában alkalmazott ketogén diéta egyértelműen javította az állatok túlélési esélyeit. Bizonyos daganattípusoknál (például B-sejtes limfóma, gliobasztóma és egyes emlődaganatok), melyek a zsírsavakat használják fő energiaforrásként azonban a ketogén diéta a rák terjedésének kedvez, hangsúlyozza a szakértő.
Ez az étrend még az egészséges szervezet számára is megterhelő, több kellemetlen mellékhatással jár (pld. kimerültség, székrekedés). A betegeknél pedig fennáll a vitaminhiány és a cachexia, az izomtömegvesztés veszélye, mely világszinten a daganatos halálozások harmadáért felel.
Ezért a kutatások további, az összkalória-bevitelt fenntarthatóbb formában korlátozó, rugalmasabb étrenddel kísérleteznek. Ilyenek például az időszakos böjtölés (IF), mely során eltérő hosszúságú böjt és étkezési szakaszok váltják egymást, a nap során az étkezés idejét korlátozó diéta, vagy a böjtöt imitáló étrend (Fasting Mimicking Diet). Az eredmények itt is ígéretesek: egy böjtöt és táplálást váltakozó napokon alkalmazó állatkísérlet során az egerek élettartama átlagosan 12-27 százalékkal nőtt, a rosszindulatú elváltozások pedig később alakultak ki.
Egy több mint 2000 nőt 10 éven át vizsgáló kutatás szerint csökkent az emlődaganatok előfordulása, amennyiben az éjszakai böjtölés meghaladta a 13 órát.
Bár az eredmények ígéretesek, többségük laboratóriumi és állatkísérletekből származik, melyek nem tükrözik pontosan az emberi szervezetben lezajló változásokat. „Ahhoz, hogy egyértelmű ajánlásokat tudjunk megfogalmazni, kellő számú klinikai vizsgálatra van szükség” – mondja dr. Menyhárt Otilia.
A betegek együttműködési hajlandósága a böjt, étrend típusától is függ, ezért olyan protokollokat kell alkotni, melyet többen végig tudnak csinálni
– teszi hozzá.
2023 szeptemberében világszinten összesen 35 összkalória-bevitelt tanulmányozó klinikai vizsgálat toborzott betegeket/állt indulásra készen, melyek elsősorban a glükózt hasznosító daganatokra fókuszáltak, számol be a tanulmány. A legtöbb klinikai vizsgálat (12 vizsgálat) a női emlőrák különböző molekuláris típusaira és stádiumaira összpontosít. Emellett méh-, vastagbél-, prosztata- tüdőrákos betegeket terápiáját egészítik ki étrendi módosításokkal.
A tanulmány fő üzenete, hogy ha valaki az egészségét támogatná, csökkentse le a napi kalóriabevitelét 25-30 százalékkal
– mondja dr. Menyhárt Otilia. „Ez ugyanis nemcsak keringési és anyagcsere betegségek előfordulását, hanem a szervezetben lévő gyulladást, és így a rák kialakulásának kockázatát is lecsökkenti, egyes állatkísérletek alapján akár 50 százalékkal.”
Forrás: Semmelweis Egyetem
