„Szélütés”, „gutaütés”, „a szél érte”: századok óta velünk élő szavak, az agyi vérkeringési zavar szinonimái. Ki ne hallott volna arról a betegségről, melyet a köznyelv – válogatás és különbségtétel nélkül – „agyvérzésnek” nevez? Szinte mindegyikünk rokonságában volt vagy van valaki, aki ebben a betegségben szenvedett – írja a Magyar Kardiológusok Társasága.
A szélütés (angol szóval stroke, ejtsd „sztrók”) az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar, mely maradandó károsodásokat vagy halált okozhat. Alapvetően két formája ismert: az agyi infarktus, mely az esetek kb. 80%-ában fordul elő, ekkor az adott agyterület nem kap elégséges vért a funkciók ellátásához, illetve az agyvérzés, az esetek kb. 20%-ában, amikor vér lép ki az érpályából és így roncsolódik az agyállomány.
Fiatalok is kaphatnak stroke-ot
Tévhit, hogy a stroke csak az idősek betegsége, fiatal és középkorú felnőtteknél, illetve gyerekkorban is felléphet (betegek körülbelül egynegyede 60 év alatti). Előfordulásának valószínűsége a kor előrehaladtával nő, ami azzal áll összefüggésben, hogy a szív rendellenességei (infarktus, ritmuszavar), illetve a háttérben gyakran álló érszűkület, mely az általános érelmeszesedés talaján jön létre, ebben a korban gyakoribbak. Valójában ez nem csak a modern kor pestise, hiszen a múltban is nem egy esetet regisztráltak.
Ki ne halott volna Kinizsi Pálról? A legendás erejű, kenyérmezei hősről, Mátyás kedvenc hadvezéréről, aki könnyedén felemelt egy malomkövet, majd „agyvérzést” kapott. A betegségéből felépült, és nemsokára már újra lovagolt.
Itt vannak az amerikai elnökök, akik (Adams, Tyler, Fillmore, A. Johnson, Arthur, Harding, Wilson, Roosevelt) szintén agyi keringészavarban vesztették életüket. A történelem különös szeszélye, hogy az első világháborút lezáró, számunkra oly szomorú párizsi béketárgyalásokon az egyik meghatározó személyiség, Wilson amerikai elnök, enyhe stroke-ban szenvedett. Félig betegen nem lehetett a béketárgyalások meghatározó személyisége. A sors furcsa fintora, hogy 1945-ben, a jaltai tárgyalások egyik fontos egyénisége, Roosevelt, szintén stroke-ot kapott.
Lenin is ebben a betegségben szenvedett. Az első szélütés 1922-ben érte, ezt követően még némileg javult állapota, átmenetileg beszélőképessége is visszatért, járóképessé vált, azonban az újabb stroke-ok végül sírba vitték. Sztálin is stroke-ban halt meg, ha hinni lehet Hruscsov emlékiratainak. Állandó éjszakázás és hajnalig tartó ivászatai után általában későn kelt, s így szélütését követően hosszú ideig magatehetetlenül feküdt a félistenként tisztelt generalisszimusz, amíg rá merték törni a páncélozott ajtót.
Ha valaki a szélütés tüneteit észleli, azonnal hívja a mentőt, tárcsázza a
104-et.
Ne felejtsük el, hogy három óra áll rendelkezésünkre, hiszen három órán belül meg kell történnie a vérrögoldásnak.
Miért fokozott a stroke Önt fenyegető kockázata?
Pitvarfibrillációja stroke kockázatának teszi ki Önt. Ennek okai a következők:
- A szívpitvarokban pang a vér, mert a pitvarizomzat nem húzódik össze megfelelően.
- A pangó vér megalvad és vérrögöket képez a pitvarban.
- Olykor ezek a vérrögök elszabadulnak, tovasodródnak a vérárammal, majd elakadnak egy véredényben.
- Ha emiatt az agy vérellátása szűnik meg, agysejtjei nem jutnak hozzá a túlélésükhöz nélkülözhetetlen oxigénhez.
- Agyi oxigénhiány esetén stroke alakul ki.
Tudta, hogy évente akár hárommilliónyian is elszenvednek stroke-ot pitvarfibrilláció következtében?
Ezért fontos, hogy orvosa előírásának megfelelően szedje a gyógyszerét – ez a legjobb módja annak, hogy megkímélje magát a stroke elszenvedésének kockázatától. A pitvarfibrilláció ugyanis jelentősen fokozza a stroke kockázatát.
Forrás: Magyar Kardiológusok Társasága
