Ha a fogorvosok lakosságarányos számát nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy európai viszonylatban is kevés a praktizáló fogorvosok száma. A 2021-es adatok alapján százezer főre vetítve 71 fogorvos dolgozott nálunk, amivel az európai országok alsó harmadába tartozunk. Ennél a legtöbb régiós országban sokkal jobban állnak, csak Ausztria és Szerbia marad el a magyar szinttől. Érdekesség hogy a kifejezetten gazdag Svájcban alig akad fogorvos – ez is a fogászati turizmussal állhat kapcsolatban – írja a G7.
A nem túl rózsás magyar helyzet kapcsán azt is érdemes szemügyre venni, hogy honnan indultunk: az összehasonlításhoz vizsgált 25 ország közül 2010-ben Magyarország még a 19. helyen állt, ez csökkent le 2021-e a 22. helyre. A fogorvosok lakosságarányos számának visszaesés a harmadik legnagyobb mértékű volt Magyarországon az európai országok közül.
Az elmúlt években az állam a fogászati vállalkozások árbevételének 26-36 százalékát biztosította, összességében az elmúlt hat évben a tb-források a fogászati kiadások 32 százalékát adták. A magyarok a saját zsebükből fizették a fogászati ellátások kétharmadát az elmúlt években. Árnyalja a képet, hogy az árbevételben a nem számszerűsíthető fogászati turizmus is benne van, de magyarok is végeztetnek – bár feltételezhetően jóval kisebb mértékben -, külföldön ellátásokat.
A fogászati tevékenység bevétele összességében dinamikusan növekedett: 2015 és 2021 között a végleges KSH adatok alapján az árbevétel duplájára emelkedett, 2022-re a Nemzeti Cégtár adatai alapján további 28 százalék emelkedés volt. Ezek a nominális adatok, tehát az árbevétel emelkedése különösen 2022-ben összefügg az inflációval – ám a 28 százalékos növekedés az árak és a bérek növekedésénél is nagyobb.
Teljes tartalom a G7 írásában olvasható.
Forrás: G7
