A gyógyszer a rezisztens baktériumok membránját roncsolja, így pusztítja el őket és veszi fel a harcot a kórokozókkal szemben – írja a Qubit.
Világszerte közvetlenül mintegy 1,3 millió ember haláláért volt felelős az antibiotikum-rezisztencia 2019-ben, közvetetten pedig 4 millió halálesetben volt szerepe, írja a New Scientist. Az antibiotikum-rezisztencia pedig egyre súlyosabb, ráadásul egyes gyógyszerek, mint a legnépszerűbb antidepresszánsok jelentősen hozzájárulnak a rezisztens baktériumok evolúciójához. A lap kiemeli a WHO szerint is kritikus kórokozónak minősített Acinetobacter baumannii-t (CRAB), a fertőzés ugyanis a hatékony kezelés hiánya miatt 40-60 százalék eséllyel okoz halált.
Kenneth Bradley és Michael Lobritz a svájci Roche gyógyszeripari vállalat munkatársai kezdtek kísérletekbe, amikben az antibiotikumokhoz szerkezetileg hasonló kötött makrociklikus peptidek antibakteriális hatását vizsgálták. A mintegy 45 ezer gyógyszerjelölt tenyésztése során bukkantak rá egy olyanra, ami gátolja a CRAB növekedését. Ezt követően a gyógyszermolekulát úgy módosították, hogy az adott baktérium ellen még hatékonyabb legyen, de kevésbé toxikussá váljon a többi sejtre.
Egérkísérletekben igazolták, hogy a hatóanyaggal, a zoszurabalpinnal kezelt állatok tüdejében a baktériumok száma drasztikusan, százezredrészére csökkent a tigeciklinnel kezeltekhez képest. A vizsgálatok pedig azt is igazolták, hogy a szer a baktérium külső membránját alkotó molekulák szállításának megzavarásán keresztül fejti ki a hatását – írja a lap.
Forrás: Qubit
