A vérvizsgálati eredmények fokozatos eltolódása akár már nyolc évvel a tünetek előtt jelezheti a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa kialakulását, esélyt adva a korai beavatkozásra – írja az Orvostovábbképző Szemle Online.
A Cell Reports Medicine folyóiratban november 7-én jelent meg a The Francis Crick Institute és a koppenhágai Aalborg University kutatóinak cikke, amelyben arról számoltak be, hogy a vérvizsgálati laboreredményekben bekövetkező változások a Crohn-betegség kialakulását 8, a colitis ulcerosa klinikai tünetei előtt pedig már 3 évvel észlelhetők. Ez azt jelenti, hogy a gyulladásos bélbetegségek (IBD-k) kialakulása már jóval a tünetek megjelenése előtt megkezdődik, ami a jövőben lehetőséget kínálhat az orvosoknak arra, hogy preventív módszereket alkalmazzanak, vagy hogy egyes gyógyszereket akkor kezdjen a beteg használni, amikor azok a leghatásosabbak.
A mostani vizsgálatban a kutatók egy dán elektronikus egészségügyi nyilvántartás adatait használták fel, és 20 ezer IBD-vel diagnosztizált beteg adatait hasonlították össze egy 4,6 millió fős, nem IBD-s személyt tartalmazó kontroll csoport eredményeivel. Az IBD-kről korábban úgy gondolták, hogy a legtöbb embernek már a diagnózis felállítása előtt körülbelül egy éve vannak tünetei, de gyakran jelentős, kiterjedt bélkárosodás is látható, ami arra utal, hogy a változások már sokkal hosszabb ideje zajlanak. A kutatók eredményei megerősítették ezt a hipotézist, amikor a diagnózist megelőző 10 év vizsgálati eredményeit tekintették át. Változásokat figyeltek meg egy sor ásványi anyag koncentrációjában, a vér sejtes elemeiben és a gyulladást jelző markerekben, például a széklet kalprotektinben. Ez egy gyulladás során a bélben felszabaduló molekula, amelyet jelenleg annak meghatározására használnak, hogy mely bélrendszeri tünetekkel küzdő embereknél van szükség további vizsgálatokra. Ezeket a változásokat a Crohn-betegségben a diagnózis felállítása előtt akár nyolc évvel, colitis ulcerosa esetében pedig már a diagnózis előtt három évvel is észre lehetett venni.
Fontos azonban, hogy a megfigyelt változások többsége csak kis mértékű volt, és a szokásos vérvizsgálatoknál a normál tartományon belül lettek volna, így nem adtak volna okot aggodalomra. Hatalmas adathalmazra volt szükség ahhoz, hogy ezeket a változásokat sok különböző markerre kiterjedően fel lehessen ismerni – írja a lap.
Forrás: otszonline.hu
