A magasvérnyomás-betegség és az elhízás külön-külön is jelentősen növelik a keringési betegségből eredő más betegségek kialakulásának kockázatát, együttes előfordulásuk esetén azonban sokkal nagyobb ennek valószínűsége. Az elhízás krónikus és recidiváló betegség (WHO), mely tartós kezelést igényel a kísérő betegségek együttes kezelésével. Elhízott férfiakban 69%-ban található hypertonia, míg nőkben már 78% a gyakorisága. A hypertonia és elhízás együttes fennállásakor a kardiovaszkuláris kockázatnövelő szerepük hatványozódik.
Szerző: Barna István Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Semmelweis Egyetem, Budapest
Nem gyógyszeres kezelés a túlsúlyos betegek antihypertenzív kezelése során elsődleges fontosságú, és a leghatékonyabb a testsúlycsökkentés. 10 kg testsúlycsökkenés átlagosan 10/5 Hgmm vérnyomáscsökkenést eredményez – ennyit csökken a vérnyomás egy átlagos vérnyomáscsökkentő szer alkalmazása esetén is. A túlsúlyos hypertoniás beteg kezelésében az első lépés a rendszeres fizikai aktivitás növelése és a túlsúlyos állapot (akár gyógyszeres segítséggel is) csökkentése. A kiegyensúlyozott, egyénre szabott adekvát összetételű és energiatartalmú táplálkozás beállítása alapvető a kezelésben.
A testsúlycsökkentéshez az vezet, ha az energiaszükségletnél naponta 500, nagyobb súlyúak 1000 kcal-val fogyasztanak kevesebbet. Ettől a diétától heti 1/2kg fogyás (havi 2 kg, 6hó/12kg) várható, ami reális célkitűzés.
A terápiás stratégia megkezdésekor a súlygyarapodást előidéző gyógyszereket lehetőség szerint kerülni kell, vagy más szerrel kell helyettesíteni azokat. Kiemelhető a neuroleptikumok antidepresszívumok bétablokkolók alfa-blokkolók szteroidok. Ezért a kezelés megkezdése előtt végig kell gondolni a lehetséges iatrogén eredetű túlsúlyos állapot kezelési lehetőségeit!
Az antihypertensiv kezelés kialakításában a megfelelő vérnyomáscsökkentő gyógyszerek (RAS-gátlók, kalciumcsatorna blokkolók) alkalmazása, a 140/90Hgmm alatti vérnyomás folyamatos elérése és fenntartása alapvető jelentőségű.
Az étvágycsökkentő gyógyszerek közül a hipotalamikus és intestinalis peptidek széleskörű kutatása folyik. A leptin elhízás elleni gyógyszerként való alkalmazása az elhízott egyének relatív leptin rezisztenciája miatt nem vált be. Az alfa1 és béta2 noradrenerg receptorok stimulációja valóban csökkenti az étvágyat, azonban súlyos mellékhatásaik miatt valamennyit ki kellett vonni a forgalomból. A serotonin szint emelése révén kialakuló étvágycsökkenés kezdeti sikereit a lassú visszahízás ellensúlyozta. A centrális hatású sibutramin gátolja a serotonin, a noradrenalin és a dopamin visszavételét, azonban hypertoniás betegeknek vérnyomásemelő és pulzusszámemelő hatása miatt nem adható.
Tartós testsúlycsökkenést figyeltek meg a dopamin visszavételt gátló antidepresszáns bupropion alkalmazása során. A szelektív cannabinoid receptor-1 blokkoló rimonabant a testsúly csökkenésében, a lipid- és cukorprofil javításában jó eredményeket mutatott, azonban mellékhatásai miatt visszavonásra került. A vékonybélben lévő zsírfelszívódást biztosító lipáz enzim aktivitásának gátlásával (orlisztát) lehetővé válik, hogy a táplálékkal bevitt triglicerid jelentős mennyisége (közel 30-40%-a) eltávozzon. A naltrexon/bupropion kombináció 2016 óta érhető el, átlagosan 3,2−5,2%-os testsúly csökkenést eredményez egy év alatt. A korábban antidiabetikumként alkalmazott GLP1-receptor agonista liraglutid 3,0 mg-os terápiás dózisban kapta meg elhízás ellenes indikációját.
Az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) 2021 késő őszén engedélyezte a liraglutidhoz hasonlóan korábban antidiabetikumként alkalmazott, szintén GLP1- receptor agonista semaglutid alkalmazását elhízásban, 2,4 mg-os céldózisban. 2022. őszén orális formában is elérhető.
A gyomorműtét, hazánkban csak akkor jön szóba, ha a BMI meghaladja a 40 kg/m2-t. A műtétet követően élethosszig tartó ellenőrzésre van szükség.
A túlsúlyos hypertoniás betegek komplex, hosszútávú kezelésével van csak remény az állapot rendezésére.
Forrás: Magyar Elhízástudományi Társaság, Obesitologia-Hungarica-2022 (20)
