A memória az a képességünk, ami lehetővé teszi, hogy információt dolgozzunk fel, tároljunk és hívjunk elő, amikor szükségünk van rá a későbbiekben. Sajnos az epilepsziával élők egyik leggyakoribb panasza a feledékenység és a memóriazavar.
Az egyik legnépszerűbb felosztás szerint, a memóriának 2 fő típusát különböztetjük meg:
- Rövid-távú memória: amikor egy információt csak rövid ideig tartunk meg, általában amíg szükségünk van rá egy feladathoz: pl. egy telefonszámot addig jegyzünk meg, ameddig tárcsázunk.
- Hosszú-távú memória: amikor egy információt hosszabb ideig akarunk megtartani (órák, napok, évek)
Tipikus panasz epilepsziában: „Úgy érzem, a rövid távú memóriámmal van baj. A régi, pl. gyerekkori emlékeim megvannak, de gyakran nem jut eszembe, hogy mit mondott nekem valaki pár perccel ezelőtt, vagy, hogy mit csináltam hétvégén.”
Epilepsziában a memóriapanaszok megjelenésének több oka is lehet:
Rohamok
- Epilepsziás roham előtt: közvetlenül a roham előtti emlékek elveszhetnek, mivel ilyenkor a roham megakadályozza az agyunkat abban, hogy ezeket az információkat megfelelően tárolja
- Roham közben: a tudatvesztés megakadályozhatja az agyunkat abban, hogy emléknyomokat hozzon létre vagy tároljon emlékeket.
- Roham után: a roham után gyakran több percig fennálló zavart állapotban a memória sem képes megfelelően működni
- Rohamok közötti időszakban: Néhány epilepsziával élő személynél, a rohamok közötti időszakokban is megfigyelhetőek az agyban olyan elektromos jelenségek, amelyek átmenetileg megzavarhatják a figyelmi vagy az emlékezeti rendszerek megfelelő működését.
A halántéklebeny sérülése
A hétköznapi események feldolgozásáért felelős memória legfontosabb központjai a az agyban az ún. halántéklebenyben (temporális lebenyben) találhatók. Ezért, amennyiben az epilepsziás rosszulléteket a halántéklebenyben lévő valamilyen sérülés, pl. daganat, hippokampális szklerózis, stb. okozza, ez gyakran memória panaszokat is okoz.
Az antiepileptikus gyógyszerek
Az epilepsziás rosszullétekre szedett gyógyszerek ronthatják egyes képességeinket, köztük a memóriát is azáltal, hogy lassítják az agy információfeldolgozási sebességét, illetve rontják a figyelmi- és koncentrációs képességeinket, amelyek a memória megfelelő működéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Ugyanakkor, az antiepileptikumok azáltal, hogy csökkentik a rohamok gyakoriságát, segítik is a memória rendszereink működését. A cél ilyenkor tehát az, hogy egy olyan egyensúlyt találjunk a gyógyszer mellékhatások és a rohamgyakoriság között, ami az életminőség szempontjából a legideálisabb. Mindezt a kezelőorvosunkkal való szoros együttműködéssel érhetjük el.
Az érzelmi-hangulati állapot
A memória panaszok hátterében az epilepszia betegséggel gyakran együtt járó érzelmi-hangulati romlás is állhat, amit legtöbbször a stressz-érzés, szorongás vagy depresszió okoz. A rohamok és a gyógyszerek az éjszakai alvást is megzavarhatják. Mindezek a tényezők együttesen is okozhatnak szubjektíven megélt memóriaromlást.
Mit tehetünk memóriapanaszaink enyhítéséért?
A fentiek alapján látható tehát, hogy epilepszia esetén a memóriapanaszokat több tényező, gyakran együttes, hatása eredményezi. Emiatt, az ilyen típusú panaszok enyhítése is többféle úton lehetséges, akár az egyes memóriarendszerek közvetlen fejlesztésével, akár közvetett úton: pl. a memóriát kiszolgáló figyelmi folyamatok fejlesztése által, a hangulat javításával, megfelelő gyógyszerbeállítással, stb. Kipróbálhatunk egy vagy akár több módszert is egyszerre memóriánk javítására. Egyesek beválhatnak, mások nem. A lényeg, hogy megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbbet. A továbbiakban lássunk néhány konkrét javaslatot.
Napi rutinok, szokások követése
A szokások és rutinok követése csökkenti a memóriánk igénybevételét. Pl., ha valaki a gyógyszereit minden nap a reggeli után veszi be, ez egy idő után „rutinná” válik és nem igényli különösebben a memória részvételét. Sokan hasznosnak tartják feljegyezni a napi rendszerességgel végzett tevékenységeiket egy naplóba vagy naptárba.
Használjuk fel környezetünk, eszközeink által nyújtott lehetőségeket
A memóriánkat tehermentesíthetjük azáltal is, hogy környezetünkben változtatásokat végzünk, illetve különböző eszközöket használunk fel. Ennek több módja is van, pl.:
- A fontosabb dolgainkat, pl. kulcsok, szemüvegek, stb. tegyük mindig ugyanarra a helyre
- Címkézzük fel tárolóinkat, fiókjainkat, szekrényeinket, ezáltal tudni fogjuk, hogy miben mit tartunk.
- Használjuk telefonunk értesítő funkcióját, a fontosabb események vagy információk jelzésére
- Napló/naptár használata
- Jegyzetfüzet használata
- Listák használata, pl. bevásárláshoz
- Ébresztőóra vagy időzítő használata
- Okos-telefon „appok” használata
- Napi tevékenység-lista írása
Javítsunk közérzetünkön
Hangulatunk, közérzetünk nagymértékben befolyásolhatja memóriánk működését. Ha valaki szorong, stresszes, vagy depressziós nehezebben tud koncentrálni vagy tisztán gondolkodni. Ilyenkor kevesebb figyelmet szentelünk a körülöttünk zajló eseményeknek, emiatt az agyunk kevésbé hatékonyan dolgozza fel ezeket és később nehezebben fogunk rájuk visszaemlékezni. Hangulatunk javítása tehát enyhítheti memóriapanaszainkat is.
Végezzünk rendszeresen képességfejlesztő gyakorlatokat
Memóriánk fejlesztése végezhető intézményes keretek között, szakember vezetése mellett (lásd „Kognitív rehabilitáció”) de akár otthon is. Az “agyfejlesztő tréningek” napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Számos kutatás alátámasztotta, hogy akik rendszeresen játszottak pl. számítógépes agyfitnesz-programokat, azoknak a figyelmi, nyelvi vagy memória képességeik is nagyobb eséllyel javultak.
Nem elég a keresztrejtvény!
Ha agytréningről van szó, sokunknak a keresztrejtvény jut az eszébe. Kutatások bizonyítják, hogy a keresztrejtvények önmagukban nem elegendőek a memória fejlesztéséhez, mivel nem azt a memóriarendszert veszik igénybe, amivel általában nehézség van. Természetesen, ha a szórakozás kedvéért csinálja valaki, akkor mindenképpen hasznos, de ha az agytréning a cél, akkor más elfoglaltságot is keresnünk kell.
Interneten hozzáférhető agy-tréning programok
A továbbiakban felsorolunk néhány olyan, szakemberek által összeállított, programcsomagot és azok elérhetőségét, amit online vagy saját számítógépünkre, tabletünkre vagy okos-telefonunkra letöltve használhatunk a mindennapok során. Ezek többségében, ha a személyre szabott gyakorlatokat naponta szorgalmasan elvégezzük, akkor idegsejtjeink között növekszik a kapcsolatok (szinapszisok) száma, aminek eredményeként gyorsabban, könnyebben és hatékonyabban tudunk majd figyelni, tanulni, gondolkodni, emlékezni. A legtöbb online elérhető programcsomag és mobil applikáció regisztrációhoz kötött, angol nyelvű és részben ingyenes (a teljes verzió általában fizetős), de van egy nagyon hasznos magyar nyelvű, ingyenes agytréning oldal: www.kognitiv.hu
Szerző: Borbély Csaba neuropszichológus
Forrás: epilepszia.hu
