A felnőtt és gyermek fogászati ellátásban egyaránt alkalmazott, a fogak színével szinte teljesen megegyező, esztétikus kompozit tömőanyagok mára gyakorlatilag teljesen kiszorították a korábban használt, kevésbé előnyös megjelenésű amalgámot.
A kompozitokat úgy állítják elő, hogy rugalmas gyantába erősítés céljából töltőszemcséket kevernek, amely végül egy gyurmaszerű anyagot eredményez. Ez a fogak kifúrt üregébe helyezve és speciális fénnyel megvilágítva fog megkeményedni.
Annak ellenére, hogy ezeknek a kompozitoknak a fizikai, kémiai tulajdonságai az utóbbi évtizedekben sokat javultak, a belőlük készült tömések élettartama a szájüreg körülményei között mégis korlátozott, kedvező esetben 5-10 év.
Törés, elszíneződés, másodlagos szuvasság vagy kopás esetén korábban teljes egészében cserélték ezeket a töméseket a fogorvosok. A szakemberek körében csaknem tíz éve azonban felvetődött a kérdés, csere helyett lehetséges-e a kompozit tömések javítása?
– A részlegesen elégtelenné vált tömés teljes eltávolítása nem mindig indokolt, hiszen egyes területei még jól funkcionálnak és mert minden egyes ilyen beavatkozás egészséges foganyag feláldozásával is jár, a tömés kiterjedése egyre nagyobb lesz, emellett a preparálás fogbél-irritációt is okozhat – magyarázta Martos Renáta, a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar (DE FOK) Konzerváló Fogászat Tanszék Publikációs Díjat nyert adjunktusa, a Fogászati anyagtani kutatócsoport tagja.
Fotó: Debreceni Egyetem
Elmondta: amennyiben a javítást választják, nemcsak kevesebb fúrásra van szükség, hanem a kezelési idő is lerövidül, így a beavatkozás is költséghatékonyabb lesz. Ahhoz azonban, hogy a régi tömőanyaghoz az új réteget megfelelően hozzá tudják kapcsolni, szükség van a felszínek előkezelésére és egy jól funkcionáló ragasztó, úgynevezett adhezív alkalmazására. Ezzel jelentősen meghosszabbítható egy-egy tömés élettartama.
Kutatócsoportunkban ezeket az anyagcsoportokat vizsgáljuk, hidrofób gyanta rendszerekkel, kompozitokkal és fogászati ragasztókkal foglalkozunk. Sajnos a tömőanyagok összetétele igen eltérő, ezért nehéz egy univerzálisan alkalmazható protokollt találni a javítás kivitelezésére
– ismertette Martos Renáta.
A kutatók ezzel kapcsolatos eredményeiket az Adhezív Fogászat Nemzetközi Akadémiája nevű szervezet hivatalos lapjában jelentették meg. A közleményben arról számolnak be, hogy egy speciális, úgynevezett bulk-fill kompozit javítása esetén (amely anyagot gyakran alkalmazzák a rágófogak területén nagykiterjedésű felépítések esetén), az egyes modern ragasztó adhezívek hogyan teljesítenek.
– Remélem, hogy a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karán működő kutatólaboratóriumban folyó munka a jövőben még sok hasznos kutatási eredménnyel járulhat majd hozzá a fogorvosi szakma fejlődéséhez. Ehhez óriási motiváció a most elnyert Publikációs Díj – hangsúlyozta a szakember.
A cikk ide kattintva angol nyelven olvasható.
Forrás: Debreceni Egyetem
