Az egészségtámogató étrend nagymértékben csökkentheti a daganatos megbetegedések kialakulásának a kockázatát. Ha már kialalult a betegség, kiindulási alap a hazai egészségtámogató étrend, az OKOSTÁNYÉR® követése. Ahány beteg, annyiféle a megfelelő étrend, és ennek a kiválasztásáig nagyon alapos állapotfelmérés és megfelelő szaktudásra alapozott döntés vezet- írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége a Táplálkozási Akadémia legfrissebb számában.
Daganatos megbetegedések és mellrák gyakorisága
Hazánkban évente mintegy 66000 rosszindulatú daganatos megbetegedést tartanak nyilván, melyből az emlőrák 8000. Ahogy általában a daganatos megbetegedések esetén, úgy a mellrák gyakoriságában is szerepe lehet a várható élettartam növekedésének, a „nyugati” életmódnak és étrendnek. Október 1., a mellrák elleni küzdelem világnapja, október harmadik hetét pedig 2009 óta a ritkábban előforduló, általában háttérbe szoruló férfi emlőrák elleni küzdelemnek szentelik, felhívva a figyelmet a korai felismerés, a terápiás kezelés és a palliatív ellátás fontosságára.
A kockázat csökkentése – Étrend és életmód
A rák kialakulásának kockázata hatékonyan csökkenthető megfelelő étkezési szokásokkal, a rendszeres testmozgással, a komplex egészségtámogató szokásrenddel. Amikor megszületik az elhatározás az egészségtámogatásról, akkor gyakran az étrend, ami először a figyelem középpontjába kerül, hiszen szükség szerint – kellő tudatossággal – sok változtatásra van lehetőség ezen a téren. De miket sorolhatunk még a komplex egészségtámogatás alapjaihoz?
A megfelelő mennyiségű és minőségű alvást, a rendszeres stressz- és érzelemkezelést, az élvezetes és rendszeresen végzett testmozgást, a dohányzás kerülését, a társas kapcsolatok ápolását és a rendszeres részvételt a szükséges szűrővizsgálatokon.
A daganatos megbetegedések esetén általános jelenség, de az emlőráknál talán kifejezetten gyakori, hogy nagyon sokféle, ellentétes, szélsőséges információ található, akár a prevencióról, akár a kezelés alatti étrendről van szó. Csodadiétákat hirdetnek, de ilyenek nem léteznek. Nagyon sokszor ismételt mantrák a változatos, a mértékletes és a kiegyensúlyozott táplálkozás érdemei. Ennek oka egyszerűen az, hogy ezek működnek! Persze ez semmit mondó tanácsnak tűnhet önmagában, ha nem nézünk a dolgok mélyére. Ezért is fontos kiemelni, hogy a mértékletesség nem tiltólistákat és szigorú szabályokat jelent. Egyszerűen azt jelenti, hogy különféle összetételű ételeket eszünk, de egyik esetén sem alakul ki hosszútávon aránytalanság, hanem idővel kialakul egy mértékletes átlagfogyasztás. A kiegyensúlyozottság idővel, fokozatosan épül fel – nem kell minden egyes étkezésnél megvalósulnia. Hiszen a legtöbb táplálkozási ajánlás az idővel elért átlagra vonatkozik. A különböző nemzetek hivatalos táplálkozási ajánlásainak fő célja az egészségtámogatás, amelynek része a leggyakoribb krónikus megbetegedések rizikójának a csökkentése, azaz a prevenció. Nincs ez másképp hazánkban sem, az MDOSZ OKOSTÁNYÉR® ajánlása esetén, mely a lehető legjobb kiindulási alap akár prevencióról, akár az onkológiai terápiák alatti étrendről legyen szó.
Általános javaslatok:
- napi legalább 5 adag zöldség- és gyümölcsfogyasztás, amelyből 3-4 adag zöldség, 1-2 adag gyümölcs, és legalább 1 adag friss/nyers legyen
- minden főétkezés tartalmazzon piros, narancs és sötétzöld színű zöldségeket, valamint hetente legalább 1 alkalommal kerüljön a menübe valamilyen hüvelyes is
- ajánlott 3 adag gabonaféle fogyasztása naponta, melyből legalább 1 adag teljes értékű legyen, ezzel hozzájárulva többek között a napi rostbevitelhez
- lehetőleg minden főétkezés tartalmazzon teljes értékű fehérjét
- napi fél liter tej vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejtermék elfogyasztása javasolt, előtérbe helyezve az alacsony zsírtartalmú változatokat
- hetente legalább egy húsmentes nap javasolt
- érdemes változatosan választani a fehérjeforrások közül, az étkezések színesíthetőek halakkal, tojással, tejtermékekkel, hüvelyesekkel, gabonákkal, magvakkal
- húsokból javasolt előtérbe helyezni a soványabbakat
- hetente legfeljebb 350-500 g főtt/ párolt/sült (500-700 g nyers) vöröshús (pl. marha, sertés) kerüljön általánosságban az asztalra
- halfogyasztás hetente legalább 1 alkalommal javasolt
- vásárláskor lehetőség szerint érdemes előtérbe helyezni azokat a termékeket, amelyek alacsonyabb só-, zsír- és cukortartalmúak
- ajánlott gyakrabban alkalmazni a zsírtakarékos ételkészítési módokat, elsősorban növényi olajok felhasználásával.
Az általánosabb javaslatokon túl persze sokat kutatott terület a daganatos betegségekkel kapcsolatban felmerülő védő és kockázati tényezők. Az ételeket és italokat, valamint a bennük lévő tápanyagokat és étrendi összetevőket együtt fogyasztjuk, sohasem egymástól elszigetelten. Az étrenddel és a rákkockázattal kapcsolatos kutatások azonban gyakran redukcionista (az állításokat, egyszerű tényekre visszavezető gondolkodás) megközelítést alkalmaznak, és az étrend bizonyos összetevőire összpontosítanak. Ez a szemlélet azonban azt feltételezi, hogy egy élelmiszer vagy tápanyag önmagában, a kísérő élelmiszerek vagy tápanyagok figyelmen kívül hagyása nélkül, specifikus biológiai hatást válthat ki, amely elősegítheti a rákos sejtek kialakulását és növekedését, azonban ez nem a gyakorlatot, a mindennapi étkezéseket és azok hatását tükrözi.
Általában vizsgált, lehetséges kockázati tényezők
- alkohol: fogyasztása növeli a premenopauzális emlőrák kockázatát, az elfogyasztott mennyiséggel nő a rizikó.
- akrilamid: például a burgonya magas hőmérsékletre hevítésekor keletkezhet. Nincs azonban egybehangzó bizonyíték arra, hogy az étkezési akrilamid expozíció összefüggésben állna bármilyen típusú rák kockázatával emberek esetén.
- elszenesedett hús: az úgynevezett HCA-k (heterociklikus-aminok) és PAH-ok (policiklusos aromás szénhidrogének) képződnek az izomhús magas hőmérsékletű sütése során. Ezek rákot okozhatnak állatokban; azonban nem világos, hogy az ilyen expozíció rákot okoz-e emberekben.
- magas (heti 350 grammnál több) és rendszeres vöröshúsfogyasztás, ami általában együtt jár a magas zsiradékbevitellel és az alacsony zöldségbevitellel.
- fokozott zsiradékfogyasztás: különösen az állati eredetű, telített zsírsavak formájában (a bélflóra megváltozását okozza, az epesavakat karcinogén anyagokká bontó baktériumok kerülnek túlsúlyba).
- gyakori pácolt, pácsóval kezelt, füstölt termék fogyasztása.
- kiemelkedően magas zsírtartalmú tej és tejtermék: rendszeres, egyoldalú fogyasztásuk összefügghet a mellrák kockázat növekedésével.
- egyoldalú, magas hozzáadott cukor és finomított szénhidrátbevitel.
- fitoösztrogének: csak étrend-kiegészítős bevitel esetén.
Általában vizsgált, lehetséges védő tényezők
- rostbő étrend, mely napi 40-50 gramm közötti élelmirost bevitelt jelent, rendszeres zöldség- és gyümölcsbevitel.
- mértékletes (napi energiabevitel kb. 30%-a, melyből telített zsírsav legfeljebb 7%) zsiradékbevitel, a növényi lipidek és halolajok előtérbe helyezése (EPA, DHA).
- természetes forrásból bevitt kalcium: az epesavak és karcinogének vastagbélfalra gyakorolt negatív hatását képes csökkenteni.
- alacsony zsírtartalmú tej és tejtermék: rendszeres fogyasztásuk a bioaktív összetevőiknek köszönhetően csökkenthetik a mellrák kialakulásának a kockázatát.
- keresztes virágúak (például brokkoli, karfiol, káposztafélék, retek): glükozinolátként ismert vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek lehetséges rákellenes hatásait vizsgálják, de az embereken végzett vizsgálatok eredményei egyelőre nem egyértelműek.
- mediterrán étrend.
- antioxidánsok: a természetes forrásokkal (például zöldség és gyümölcs) bevitt antioxidánsok segíthetnek megelőzni a rák kialakulásával kapcsolatos szabadgyökök okozta károkat.
- szójatermékek: természetes forrásokból történő, kiegyensúlyozott szójafogyasztás (napi körülbelül 30 g, amely 10-20 mg szója izoflavont biztosít) esetén inkább védő hatást figyeltek meg.
A kutatási eredmények alapján elmondható, hogy legjobb egyszerűen az egészségtámogató étrendi irányelveket beilleszteni a mindennapokba, személyre szabottan és rugalmasan. Az egészséges táplálkozás ajánlásainak betartása a daganatos megbetegedések, így a mellrák kockázatának jelentős csökkenésével járhat.
Összefoglalva elmondható, hogy akár a daganatos megbetegedések kialakulásának a rizikó csökkentéséről, akár ezek kezeléséről van szó, a cél az egészségtámogató, változatos, mértékletes, kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes étrend. A „mi legyen kizárva” helyett a fő irány inkább a „mivel lehetne tovább színesíteni az étrendet” legyen. Az étrend színesítésére jó lehetőséget adhat például egy pite, aminek a tésztája ízletesebbé és rostdúsabbá tehető teljeskiőrlésű liszt felhasználásával, valamint belecsempészhető sokféle, finoman fűszerezett zöldség is.
Forrás: MDOSZ Táplálkozási Akadémia
