A szakaszos böjt hatásának kutatása az utóbbi időben igen népszerű témává vált. Új kutatások tárták fel a szakaszos böjt lehetséges hatását a nem alkoholizmus miatt kialakuló zsírmájra (NAFLD), a kettes típusú cukorbetegségre, a gasztroezofageális refluxra (GERD).
Azért foglalkozunk ezzel mi is, mert a túlsúly óriási kockázati veszélye a szív- és érrendszeri betegségeknek. Az elhízás és a szívbetegségek között szoros összefüggés van. Az elhízás következtében a testben lévő zsírszövet mennyisége megnő, különösen a hasi területen. Ez az úgynevezett centrális elhízás nevű forma különösen károsnak bizonyul a szív- és érrendszerre. Másrészt az elhízás cukorbetegséghez vezethet, ami aztán ugyanígy együtt járhat kardiológiai problémákkal. A reflux pedig azért került a felsorolásba, mert a tünetei pedig egyes esetekben nagyon hasonlítanak a szívinfarktus tüneteire – és ugyanez visszafelé is igaz, írja a Magyar Kardiológusok Társasága.
Szakaszos böjt és zsírmáj
Az alkoholmentes zsírmájbetegség kezelésével kapcsolatos kutatásban 80 kiválasztott pácienst követtek 3 hónapig.
A következő 4 életmódváltással összefüggő csoport közül az egyikbe osztották őket:
– szakaszos böjt,
– aerob testedzés,
– mindkettő,
– egyik sem.
A résztvevők életkora 23-tól 65 évig terjedt (az átlagéletkoruk 44 év volt), és 81 százalékuk nő volt. Az átlagos testsúlyuk 99 kg és az átlagos BMI-jük 36 volt.
Az elsődleges kutatási cél az intrahepatikus triglicerid (IHTG) szint változásának megfigyelése volt. Az IHTG-szint a kombinált csoportban (diéta + testedzés) csökkent a legjelentősebb mértékben (5,48 százalékkal), míg a diéta nélküli testedzést végző csoportban 1,3 százalékkal csökkent ez az érték, a kontrolcsoportban viszont alig változott (mindössze 0,17 százalékkal csökkent). Érdekes, hogy a testedzéssel kombinált diétázók csoportjának még a csak diétázók csoportjánál is lényegesen jobban csökkent az IHTG-szintje (ez utóbbi csoport értéke 2,25 százalékkal csökkent).
Az intrahepatikus triglicerid az a zsír, amely a májban tárolódik. A máj a szervezet egyik fő zsíranyagcseretermelő szerve, és tárolja a triglicerideket, amelyek a zsírsejtekben raktározott energiaformát jelentik. Az intrahepatikus triglicerid szintje azonban emelkedhet, amikor a zsíranyagcserében felborulás következik be, például az elhízás, az inzulinrezisztencia vagy a túlzott alkoholfogyasztás miatt. Ez a zsír felhalmozódása a májban potenciálisan károsíthatja a májfunkciót és hozzájárulhat a májbetegségek, például a nem alkoholos zsírmáj betegség kialakulásához.
Szakaszos böjt és cukorbetegség
Egy másik kutatásból pedig az derült ki, hogy a szakaszos böjt elindíthat egy folyamatot, amelynek eredményeképpen a kettes típusú cukorbetegek tünetei enyhülnek vagy akár meg is szűnnek. Ez a kis mintán végrehajtott kutatás azt eredményt hozta, hogy a 36 fős diétázó csoport 47 százalékánál enyhültek vagy szűntek meg a betegség tünetei a három hónapos kísérleti időszak és az azt követő újabb három hónapos nyomon követési időszak után.
A szintén 36 főből álló kontrollcsoportnak csupán a 2,8 százalékánál mutatták ki ugyanezt.
Továbbá azt is megfigyelték, hogy akiknek a tünetei enyhültek vagy elmaradtak a szakaszosan böjtölő csoportból, azoknak a 65 százaléka már több mint 6 éve szenvedett cukorbetegségben. A kísérletnek az volt a stratégiája, hogy a 3 hónapos kísérleti szakaszt 6 ciklusra bontották: 5 napig böjtöltek, aztán 10 napig tetszés szerint étkeztek, majd újra 5 nap böjt és 10 nap átlagos étkezés – így tovább, három hónapon keresztül.
Nem csupán a 3. hónap végén vizsgálták a pácienseket, hanem 12 hónap elteltével is. Akkor azt tapasztalták, hogy a böjtölő páciensek 44 százalékánál stabilan megmaradt a kettes típusú cukorbetegség tüneteinek enyhülése vagy teljes megszűnése.
Szakaszos böjt és reflux
A szakaszos böjt csökkentette a gyomorsav-kibocsájtási időszak hosszát is, és enyhítette a páciensek GERD-tüneteit.
Az Egyesült Államokban elvégeztek egy kisebb kutatást 25 résztvevővel, akiknél GERD-re gyanakodtak, ezeknek a pácienseknek 96 órán keresztül figyelték meg a pH-értéküket. A résztvevők átlagéletkora 43,5 év volt, valamint 52 százalékuk volt nő, az átlagos BMI-értékük 25,8 volt.
Arra kérték a résztvevőket, hogy 48 órán keresztül kövessék a normál étrendjüket, majd az utána következő 48 órában tartsanak olyan szakaszos böjtöt, amelyik 16 óra böjtből és 8 óra étkezési szakaszból áll. A résztvevőknek mindössze a 36 százaléka tartotta be maradéktalanul ezt a napirendet, 64 százalékuk részben együttműködött a programmal, és a két böjti nap közül legalább az egyiket betartotta.
A kutatók az eredményekből az a következtetést vonták le, hogy akik rendszeresen betartották a 16:8-as szakaszos böjti napokat, azoknak 0,64 százalékkal rövidült le a savkibocsátási időszakuk, tehát mérséklődtek a tüneteik. A böjti napokon a kezdeti 4,3 százalékhoz képest csak 3,5 százlék volt a savkibocsátási időszakuk. A diétás napirend ráadásul a GERD tünetek mértékét is csökkentette. A tünetek erősségére adott pontszám az első két (diétamentes) nap 14,3-es értékéhez képest 9,9-re csökkent. A mellkasi fájdalom, égő érzés erősségére adott pontszám 2,6-del, a regurgitáció (a gyomorsav visszafolyása) pontszáma pedig 1,8-del csökkent. Miután a kutatók összehasonlították a diétaprogramot maradéktalanul betartó csoport értékeit a részlegesen együttműködők értékeivel, a tüneterősségre adott összpontszám további 3,2-del csökkent.
A szakaszos böjt nem való mindenkinek
Bármilyen pozitívak is a fenti eredmények, a szakaszos böjtnek nem kívánatos hatásai is lehetnek.
Egy friss kutatásban azt mutatták ki, hogy ez a diéta kapcsolatban van az étkezési zavarokkal, mint például a túlevéssel, a habzsolással, a hánytatással, a hashajtózással és a kényszeres evéssel. A kutatók összesen 2 700 16-30 éves kamasz és fiatal felnőtt adatait elemezték. Az elmúlt egy évben szakaszosan böjtölő nők körében jelentős arányban lépett fel a fent felsorolt étkezési zavarok közül valamelyik. A férfiaknál viszont a kényszeres evés alakult ki, jelent meg figyelemre méltó arányban.
A szakaszos böjt népszerű testsúlycsökkentési mód, tehát a hatékonysága befolyásolhatja a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is. Az elhízás és a szívbetegségek között szoros összefüggés van. Az elhízás következtében a testben lévő zsírszövet mennyisége megnő, különösen a hasi területen. Ez az úgynevezett centrális elhízás nevű forma különösen károsnak bizonyul a szív- és érrendszerre.
Forrás: MKT
