Magyarországon a felnőtt lakosság kétharmada tartozik a testsúlyproblémákkal küzdők közé, ez mintegy ötmillió állampolgárt jelent. Az elhízás „járványszerűen” terjed világszerte – így hazánkban is –, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért már 1998-ban kiújuló, idült betegségnek nyilvánította. Az Egyesült Államokban, de a fejlett ipari országok többségében is a hatvanas-hetvenes években indított népegészségügyi erőfeszítések – amelyek a kóros vérzsírszint kezelését, a magas vérnyomás elleni küzdelmet állították középpontba, illetve a dohányzás visszaszorítását célozták meg – eredményesek voltak. Amikor már mindenki elégedetten hátradőlt a székében, az 1990-es években új veszély ütötte fel a fejét. Ez volt az elhízás, amely attól kezdve az egyik legjelentősebb népegészségügyi problémává nőtte ki magát. Az elhízás a szív- és érrendszeri betegségek egyik jelentős kockázati tényezője. Az elhízással összefüggésben jelentősen nő a halálozás.
Mi is az elhízás?
Testünk vízből, zsírokból, fehérjékből, szénhidrátokból, vitaminokból és ásványi anyagokból épül fel. Az elhízás azt jelenti, hogy a test zsírsejtjei, zsírszövetei felszaporodnak. A haskörfogat mérése a kóros zsírfelszaporodás megállapításának egyik lehetséges módja. Ez a mérés azért fontos, mert az elhízásban a hasi zsír felszaporodása járhat a legtöbb kedvezőtlen hatással. Amennyiben ez az érték nőkben a 88 cm-t, férfiak esetében a 102 cm-t meghaladja, az már nagy kockázatot jelent. Az elhízás megállapításának másik módja a testtömegindex (BMI) megállapítása, amely a testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének a hányadosa. 30 feletti érték már elhízást jelent.
Mik az elhízás főbb okai?
Az esetek legnagyobb részében az elhízás oka meglehetősen egyszerű: többet eszünk, azaz több kalóriát fogyasztunk el, mint amennyit elégetünk a nap folyamán.
Az elhízás egyéb tényezői
Genetikai okok
Megfigyelhető az elhízás családi halmozódása. A kutatók egy részének véleménye szerint az utódok által örökölt génállomány hatással lehet a testtömeg-szabályozás módjára.
Életkor
Az életkor növekedésével a szervezet anyagcseréje lassul, azaz nem tudja olyan gyorsan elégetni a bevitt kalóriákat. Ez azt jelenti, hogy idősebb korban kevesebb kalóriát kell bevinnünk, mint fiatalabb korban ahhoz, hogy testsúlyunk ne növekedjen. Alapvetően ez az oka, hogy hasonló táplálékbevitel és fizikai aktivitás mellett miért nő az emberek testsúlya 20 és 40 éves koruk között.
Nem
A férfiak több energiát égetnek el nyugalomban, mint a nők, ezért a férfiaknak több energia szükséges a testsúlyuk megtartásához. A nők általában a menzeszük elmaradása után meghíznak, mivel a szervezet energiafelhasználó képessége tovább csökken.
Környezeti és étkezési jellemzők
A gyorséttermek elterjedésével, illetve a nagy zsírtartalmú, nagy koleszterintartalmú ételek fogyasztásával Magyarországon is nőtt az elhízottak száma.
A fizikai aktivitás hiánya
Azok az emberek, akik sokat esznek, de keveset mozognak, nagy valószínűséggel elhíznak.
Terhesség
Bár a nők többségén csak néhány kiló marad a szülés után, azonban 15 százalékukban tíz kiló körüli pluszsúly tartósan megmarad.
Gyermekkori elhízás
Az elhízott gyermekek nagy valószínűséggel kövérek lesznek felnőttkorukban is. A kutatók úgy gondolják, hogy a gyermekkorban megszaporodott zsírsejtszám felnőttkorban is megmarad. Az elhízott gyermekeknek – normális testsúlyú társaikhoz képest – ötször nagyobb az esélyük ara, hogy felnőtt korukban is elhízottak legyenek. A felnőttkori diéta csökkentheti a zsírsejtek méretét, de ezek száma nem változik.
Betegségek
Néhány betegség elhízást okoz. Ilyen például a csökkent pajzsmirigyműködés, a depresszió és az agy néhány ritka betegsége.
Gyógyszerek
A szteroidok, néhány depresszió elleni gyógyszer testtömegnövekedést okozhat.
Evészavarok
Az éjszakai evők, a nagyon nagy mennyiséget étkezők az elhízottak kb. 10–20%-át teszik ki.
Miért veszélyes elhízottnak lenni?
A felszaporodott testzsír növeli az egészségi problémákat, főleg a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. Így az elhízás növeli az LDL („rossz koleszterin”) és a triglicerid szintjét, csökkenti a HDL vagy „jó koleszterin” szintjét, emeli a vérnyomást, cukorbetegséget okozhat. Ezen túlmenően növeli a felnőttkori asztma és a légzésproblémák kialakulásának esélyét. Bizonyos rákfajták is gyakoribbak kövérekben: méhrák, emlőrák, prosztatarák, vastagbélrák. Abban az esetben, ha valaki semmilyen más kockázati tényezővel sem rendelkezik, az elhízás akkor is növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A nagy testsúly megterheli az ízületeket, a csontokat és az izmokat is.
Hogyan kezelhető az elhízás?
Az elhízás kezelésében alapvető az életmód-változtatás, beleértve a diétát és a mozgást is. Több vizsgálat megerősítette, hogy már mérsékelt (5–10%-os) testtömeg-csökkentés kedvező hatású, csökkenti a kísérő betegségek kialakulásának kockázatát. Az elhízás kezelésének egyik célja tehát az 5–10%-os testtömegcsökkenés elérése. Nagyon fontos a betegek megfelelő pszichés vezetése is. Bizonyos esetekben gyógyszerekkel kell kiegészíteni a diétát és a testmozgást. Nagyon súlyos elhízásban sebészi beavatkozást kell végezni. Tudni kell, hogy az elhízás kezelése hosszú távú és nagyon összetett folyamat, amely a betegtől és a kezelő orvostól egyaránt nagy odafigyelést és türelmet igényel.
Forrás: Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság / Dr. Simonyi Gábor A Pest Megyei Flór Ferenc Kórház V. Belgyógyászat-Lipidológiai Osztály osztályvezető főorvosa, a Kardiometabolikus Centrum és Hypertonia Decentrum vezetője. A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság alelnöke
