Melyek a leggyakoribb gyermekpszichiátriai betegségek? Hogyan befolyásolják a mentális betegségek a várható élettartamot? Miért fontos a gyermekpszichiátriai betegségek korai szűrése? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről tanácskoztak a közelmúltban az MTA Székházban az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért szervezésében tartott előadóülésen. Az mta.hu számára Pászthy Bea, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Gyermekpszichiátriai tagozat elnöke készített összefoglalót a rendezvényről.
A gyermekek és az ifjúság növekvő számú testi és lelki betegsége, önpusztító magatartása (drog, alkohol, dohányzás, internetfüggőség, kockázatkereső magatartásformák), agresszív viselkedése, a gyermekek családon belüli és iskolai érzelmi/fizikai bántalmazása, védtelensége az abuzív médiatartalmakkal és szélsőséges eszmékkel szemben egyre komolyabb kihívást jelent a gyermekegészségügy és az egész társadalom számára.
A mentális zavarok prevalenciája gyermek- és serdülőkorban
A legutóbbi UNICEF-jelentés (2021) – összhangban más nagy nemzetközi epidemiológiai vizsgálatokkal – megállapítja, hogy a fogyasztói társadalmakban a gyermek- és serdülőkorúak 25-30%-a küzd érzelmi vagy viselkedési problémákkal, és 7-ből 1 gyermeknek diagnosztizált mentális betegsége van. Magyar adatok szerint a 14 év alatti populációban az egészségeséletév-veszteség (DALY) második leggyakoribb okát a mentális betegségek és viselkedészavarok adják. Egyre növekszik azoknak a gyermekeknek a száma, akik pszichológiai problémára vagy mentális betegségre hajlamosító vagy veszélyeztető környezetben élnek. A Covid-19-világjárvány tovább rontotta az egyébként is sokkoló epidemiológiai adatokat.
A leggyakoribb gyermekpszichiátriai betegségek
A serdülők mentális betegségeinek 40%-a köthető szorongásos zavarokhoz, depresszióhoz, a 12–18 éves korosztály 10-13%-a szenved depresszióban, mely a leggyakoribb betegségek egyike. Emellett leginkább a szorongásos betegségek, a táplálkozási magatartás zavarai, a pszichoszomatikus zavarok, viselkedészavarok, az agresszió, a számítógép-függőség, a drog- és alkoholhasználat, az iskolai teljesítményzavarok veszélyeztetik a kiskorúakat.
Az öngyilkosság a 15–29 évesek korcsoportjában a második vezető halálok Európában és hazánkban is.
Bio-pszicho-szociális szemlélet
Az utóbbi évtizedekben egyre inkább teret nyer az egészség- és betegségértelmezés bio-pszicho-szociális szemlélete. A testi és lelki betegségek kialakulását, lefolyását, a kórjóslatot és a teendőket szinte minden esetben az örökletes, az életkori, a testi, a környezeti, a lélektani, a magatartásbeli és a személyiségfejlődési tényezők együttese és komplex kölcsönhatása határozza meg.
A súlyos mentális zavarok – beleértve a szenvedélybetegségeket is – az átlagoshoz képest 5–15 évvel csökkentik a betegek várható élettartamát. E betegek magasabb halandósága mögött az öngyilkosságon és baleseteken túl a kardiovaszkuláris és májbetegségek, az elhízás és szövődményei, a diabétesz állnak vezető helyeken. A kezeletlen pszichiátriai betegeknél az átlagpopulációhoz mérve jelentősen gyakoribb a kóros szerhasználat. A depresszió és a szorongás fokozzák az öngyilkosság, a dohányzás, a kóros alkoholfogyasztás és a stressztáplálkozás gyakoriságát is.
Az elmúlt három év: világjárvány és háború
2020 elején hazánkban is megjelent az ebben az emberöltőben soha nem látott pandémia, a Covid-19, mely két éven keresztül elképesztő terhet rótt a családokra és gyerekekre. A mentális betegségek és kórállapotok újabb jelentős emelkedését hozta a világjárvány.
Az ismeretlenségtől, a kiszámíthatatlanságtól való rettegés különösen a fiatalkorúakat, az időseket és a mentális betegséggel élőket terhelte meg. Bezártak az iskolák, megszűntek a szabadidős tevékenységek, a családok be lettek zárva otthonaikba, sérült a gyermekvédelmi ellátáshoz jutás lehetősége. A napi rutin megváltozott, nőtt a gyermekbántalmazások száma, a szökés, az önsértő magatartás, a depresszió, a szorongás, az evészavarok aránya. A viselkedéses és a pszichoaktív szerekkel való addikciók száma is jelentősen emelkedett. Soha nem látott módon emelkedett a gyermekpszichiátriai ellátást igénylő fiatalok száma, amit az egyébként is leterhelt ellátórendszer képtelen volt, és jelenleg is képtelen ellátni.
Mindezek után 2022 tavaszán szomszédunkban kitört a háború, észlelhető a szülők, gyerekek, kamaszok félelme. Ez a helyzet újabb globális stresszt okozott, és tovább emelte a mentális zavarokkal küszködő fiatalok számát.
A gyermekpszichiátriai ellátórendszer
A gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátórendszer számos hiánnyal küzd. Mindössze 50-60 gyermekpszichiáter praktizál az országban, a szakorvosok átlagéletkora magas.
Sokan nyugdíj mellett dolgoznak, és vannak olyan régiók, ahol egyáltalán nincsen elérhető szakorvos. Igen alacsony a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmények száma, és nagyok a területi eltérések, emellett egyre több járóbeteg-ellátó intézmény nem tud beteget fogadni a szakorvoshiány miatt. Ezekben a régiókban sérül a gyermekek egészséghez fűződő és az egészségügyi ellátáshoz való joga. Súlyos problémát jelent a gyermekek és serdülők sürgősségi gyermekpszichiátriai ellátása és beutalási rendje is. Nagyon kevés intézményben adottak a sürgősségi ellátás feltételei.
A hatékony gyermekpszichiátriai ellátórendszer a felnőtt pszichiátriai betegségek kialakulásának legjobb prevenciója
A felnőttkori pszichiátriai betegségek 75% a 25. életév előtt kezdődik, a betegek több mint felénél a tünetek már a 16. életév előtt megjelennek.
Ezért különösen fontos a gyermekpszichiátriai betegségek korai szűrése, felismerése, hatékony terápiája, hiszen a hatékony gyermekpszichiátriai ellátás a felnőttkori pszichiátriai betegségek kialakulásának legjobb prevenciója.
A gyermekek egészsége – befektetés a jövőbe
Minden társadalom fejlettségét, közösségi mentalitását, összefogásra való képességét, jelenét és legfőképp jövőjét az határozza meg, hogyan bánik a legelesettebbekkel, a legkiszolgáltatottabbakkal, közülük is leginkább a gyermekekkel. A fogyó népességű fogyasztói/jóléti társadalmakban különösen fontos a gyermekek, a felnövekvő generáció egészsége, mely nem a betegség hiányát, hanem a testi-szellemi-szociális és spirituális jóllétet jelenti.
Az öregedő társadalmakban egyre nagyobb teher hárul a fiatal generációra a bruttó nemzeti össztermék (GDP) megtermelésében, mely a társadalom biztos gazdasági működésének és növekedésének alapja.
Ebben az értelemben a gyermekek testi-lelki egészségére, jóllétére irányuló hiteles és koherens szakmai programok megkérdőjelezhetetlen pozitív tartalmakat hordoznak, ösztönzik a társadalom összefogását, a jövőre irányítják a figyelmet, s már rövid távú eredményeik is közvetlenül javítják az egyén és a társadalom egészének közérzetét. Hosszú távon pedig javítják a gyermekből felnőtté érő társadalom egészségmutatóit, csökkentik az önpusztító magatartásmódok előfordulását, a betegségben eltöltött, illetve improduktív életévek számát, és jelentősen növelik a nemzet versenyképességét.
A társadalom befektetése a gyermekek egészségébe a legbiztosabb befektetés a jövőbe. A gyermekek testi és lelki egészsége tehát a nemzet jövőképességének záloga, a legfontosabb nemzetstratégiai kérdés.
Dr. Pászthy Bea PhD
Forrás: MTA
