A szervezett szűrések esetében a célcsoportok és a vizsgálati módszerek felülvizsgálatát és pilotban már kipróbált új, népegészségügyi célú szűrések bevezetését is javasolja a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) – írja a MedicalOnline.
Változtatásokra tett javaslatot az a szakmai munkacsoport, amelyet a szervezett, népegészségügyi célú szűrések felülvizsgálatára kért fel az NNK – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia minapi tudományos szimpóziumán, ahol a daganatos megbetegedések hazai helyzetét tekintették át a résztvevők.
A jövőben HPV alapú szűrésre hívnák be a 30 év feletti nőket, azonban nem három, hanem ötévente – ismertette elsőként a javaslatcsomag méhnyakszűrésre vonatkozó részleteit Surján Orsolya helyettes tisztifőorvos. Emlékeztetett arra, hogy a szűrést 20 év pilot után 2001-ben vezették be, ez idő alatt számos megoldásra váró probléma adódott. Ezek közül az edukációt emelte ki a szakember, megemlítve, hogy erre nemcsak a betegek, hanem az orvosok körében is szükség lenne, hiszen sok nőgyógyász annak ellenére évente rendeli be a páciensét méhnyakszűrésre, hogy ez csak minden 3. évben ajánlott. Bár a méhnyakrák standardizált halálozási rátája a szűrés bevezetése nyomán csökkent, a halálozási arány idehaza még mindig túl magas.
A 40 és 54 év közötti nőket 18, az 55 és 75 év közöttieket pedig 24 havonta hívják mammográfiára – áll a javaslatcsomagban. A 2002-ben bevezetett szervezett szűrésen a részvételi arány 35 százalék, az elmúlt két évtized tapasztalatai azonban arra is rámutattak, hogy sokan 2 évnél gyakrabban szeretnének részt venni a vizsgálaton, őket a háziorvos beutalhatja. A jövőben minimumfeltétel lenne a szűrés során a digitális mammográfia használata, bár ilyen készülékkel már valamennyi centrum rendelkezik. Ezen a területen vezetnék be elsőként a leletezésben a mesterséges intelligencia alkalmazását, amely később a tervek szerint valamennyi szűrés esetén nagyobb szerephez jutna.
A 2018-ban uniós forrásokból országosan elindított kolorektális szűrés esetén a lakossági elérésen javítanának. Mint arról Surján Orsolya tájékoztatott, a szerződött háziorvosokon keresztül 2023 januárjáig 2,2 millió meghívó jutott el az érintettekhez, akiknek 30 százaléka vette át a székletvér-szűréshez szükséges egységcsomagot, 29 százalékuk be is küldte azt vizsgálatra.
Pilotszerűen próbálkoznak még direkt meghívással is. A 100 ezer kiküldött levél nyomán a megkeresettek 39 százaléka jelezte részvételi szándékát, a kitek 28 százaléka vissza is érkezik diagnosztikára. Sokakat értek el a lakóhely közelébe vitt szűréseken, egyéb rendezvényeken szervezett toborzások során, ám jellemzően nem a célzott, 50-70 év közötti korosztály mutatott hajlandóságot a vizsgálatra.
Akár ezer mintát tudna elemezni óránként az a berendezés, amellyel az NNK laboratóriumában vizsgálják a mintákat, azonban ennek kapacitásai messze nincsenek kihasználva – mondta a helyettes tisztifőorvos, hozzátéve, hogy a kolonoszkópos vizsgálatokba sem lehet minden szolgáltatót bevonni, mert hiányosak a személyi, másutt a tárgyi feltételek.
A tervek között szerepel a tüdőtumor, a gyomor és prosztatarák megelőző szűrése, amely uniós ajánlás is, emellett hazai törekvés, a stomato-onkológiai szűrés bevezetése, amelyre a tudományos adatok alapján a felzárkózó településeken, az alacsony gazdasági státuszú, dohányzó férfiak körében lenne a legnagyobb szükség. Az Országos Onkológiai Intézettel közösen pilotolt projekt hátulütője – mint arra a rendezvényen felszólaló Polgár Csaba, az OOI főigazgatója felhívta a figyelmet – hogy nem a célpopuláció vesz részt a szűrésen, ami szkepticizmusra ad okot a szűrés bevezetését illetően.
Az egyértelmű szűrési módszertan mellett az edukációra kell nagyobb hangsúlyt fektetni – foglaltra össze Surján Orsolya, aki szerint fontos, hogy minden résztvevő számára legyen egyértelmű, mi a feladata a rendszerben. A szervezett szűréseken való részvételi arány növelése érdekében napirendre kell tűzni a szankcionálás lehetőségének kérdését is. Bár a szakma ebben egyelőre még nem alakított ki egyértelmű álláspontot, nemzetközi szinten sem, azonban a helyettes tisztifőorvos szerint „egyéb edukációs eszköz nemigen áll rendelkezésre”.
Míg a mozgósításban a leghatékonyabbnak a személyes meggyőzés vezet – egy-egy lelkes védőnő vagy háziorvos rendkívül magas részvételi arányt tud elérni a körzetében – ki kell használni a digitalizáció kínálta lehetőségeket is, és ügyfélkapun keresztül behívni az érintetteket úgy, hogy egyidejűleg a meghívott tudjon szűrési időpontot választani.
Forrás: medicalonline.hu
