Sok páciens magát teszi felelőssé a rák kialakulásáért, valamint arról is többen beszámoltak, hogy környezetükben voltak, akik távolságot tartottak, irreálisan félve egy esetleges fertőzéstől. Daganatos betegség nem terjed fertőzés útján, de vannak bizonyos rosszindulatú elváltozásokat okozó kórokozók, amelyeket át lehet adni – szögezte le prof. dr. Bodoky György, a Dél-pesti Centrumkórház Onkológiai Centrumának vezető főorvosa, aki a Rákellenes Világnap kapcsán az Indexnek nyilatkozott.
A főorvos úgy fogalmazott, hogy sajnos mindig is élen jártunk a régióban a daganatos megbetegedések tekintetében. „Ennek elsősorban életmódbeli okai vannak, a dohányzás mellett, az elhízás, a mozgásszegény életmód, az egészségtelen étkezés mind közrejátszik a daganatos megbetegedések megjelenésében.
Az említett vírus- és baktériumfertőzések ennek elenyésző arányát teszik ki, ahogy a tévhitekkel ellentétben a családi hajlam is csupán 5 százalékban tehető felelőssé, de vannak olyan genetikai eltérések, amik bizonyos ráktípusokra, például a petefészekrák, vagy az emlődaganat esetében a BRCA mutációja jelentősen hatással van
– emelte ki az onkológus főorvos, hozzátéve, hogy fontos különbséget tenni az örökölt és a szerzett génhibák között. A P16 gén mutációja pedig a bőrdaganatok 10 százalékáért, de a hasnyálmirigy vagy a prosztatarákért is felelőssé tehető. A kutatások szerint pedig minden 10. vastagbélrák örökletes génhibának tudható be. A veserákos esetek 10-15 százalékát kitevő papilláris típusnál szintén hozott génmutáció áll.
A szakorvos megemlítette, hogy ezek azért is igen ritka tényezők, mert csak akkor jelennek meg valakinél, ha mindkét szülőnél megvolt ugyanazon génhiba. „A családi hajlamot egyetlen hozzátartozó daganatos betegsége esetén még nem kell feltételezni, ha halmozottan több generáción át jelen van bizonyos típusú rák, az utalhat a veleszületett génhibára, ami miatt indokolt lehet előbbre hozni a szűréseken való részvételt, és a lakosság számára általánosan ajánlott időközökhöz képest gyakrabban eljárni kontrollra”– javasolja a MKOT tiszteletbeli elnöke.
Az onkológus arra is rávilágított, hogy
a családi minták inkább felelősek a rák generációs halmozódásért, például ha a szülő dohányzik, nagy valószínűséggel gyereke is fog felnőttként.
A Dél-pesti Centrumkórház Onkológiai Centrumának vezető főorvosa szerint az orvostudomány fejlődésével ma már nem kellene, hogy a rák halálos betegség legyen. „Évente több mint 500 nőt veszítünk el méhnyakrák miatt, holott éves szűrővizsgálaton való részvétellel ez megelőzhető lenne. Emlődaganat miatt még mindig rendkívül sokan, évente kétezren halnak meg Magyarországon, pedig 40 év felett kétévente kapnak behívót mammográfiára, ha erre mindenki elmenne, szintén nagy mértékben csökkenthető lenne ez a szomorú statisztika. A még nem áttétes korán felfedezett daganatot ma már nagy eséllyel meg tudjuk gyógyítani” – világított rá a szakorvos, aki a dohányosok számára is javasolja, hogy 40 év felett évente kérjenek háziorvosi beutalót tüdőszűrésre. Melanoma szűrésen húsz éves kor felett évente, prosztatarák szűrésen pedig a 45-65 év feletti férfiaknak szintén évenként egyszer ajánlott részt venni.
A teljes cikk az Index oldalán olvasható.
Forrás: rakgyogyitas.hu
