Milliárdokat dobtak ki – Romlott a sürgősségi ellátás hatékonysága

Az uniós támogatások ellenére nemhogy javult, bizonyos értelemben romlott Magyarországon a sürgősségi betegellátás hatékonysága, mert a milliárdokat széttagolt struktúrába öntötték. Emiatt, főleg Közép-Magyarországon nem kis mértékben a szerencsén is múlik, hogy egy akut beteg milyen ellátáshoz jut – írja a Világgazdaság.

Azonnali krízismenedzsmentet és a jelenlegi struktúra újragondolását szorgalmazza a sürgősségi ellátás területén a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság. Elnökük, Berényi Tamás főorvos azt mondja: az egyik helyről a másikra küldözgetett betegek esetei nagyon jól tükrözik a valós helyzetet, azt, hogy a szakma javaslatai ellenére sem alakult ki Magyarországon egységes sürgősségi ellátó struktúra.

Különösen a közép-magyarországi régióban súlyos a helyzet, mert itt ugyan sok a kórház, de alig van olyan, amelyik folyamatos ellátást nyújt, míg vidéken a megyei kórházak heti 168 órában kötelesek fogadni a betegeket. „A sürgősségi ellátás nem csak egy szakma, hanem egy ellátási szemlélet, ami azt jelenti, hogy a beteg mellé kell rendelni a teljes ellátást, amire szüksége van. Erre ez az izoláltan, szétszórtan, különböző készséggel és progresszivitási szinttel rendelkező szolgáltatók nem alkalmasak” – mondta el Berényi Tamás a lapnak.

Ezért is javasolta a társaság már évekkel ezelőtt, hogy hozzanak létre a fővárosban három-öt sürgősségi centrumot, amelyben az összes szükséges szakmai és tárgyi feltétel biztosított a folyamatos és biztonságos betegellátáshoz. A Semmelweis Egyetemhez tartozó, most épülő Korányi Sürgősségi Centrum lehetne az egyik, és az ezt a szerepet most is betölteni próbáló Honvéd Kórház a másik, ha a központi épületébe beköltözne az akut ellátásban részt vevő összes szakterület. Egy-egy centrumot, attól függően, hogy egy meglévő intézmény bővítéséről-átalakításáról, vagy egy teljesen új beruházásról van szó, becslések szerint 10-25 milliárd forintból fel lehet állítani – állítja az elnök.

Az elmúlt években nagyjából 25 milliárd forint érkezett a sürgősségi ellátásba, csakhogy – mint Berényi Tamás hangsúlyozza – a minden falunak legyen mentőállomása, minden kórháznak sürgősségi osztálya gondolkozáson már régen túlhaladt az idő. Ez sem az esélyegyenlőséget nem javítja, sem a betegellátás hatékonyságát nem növeli, kidobott pénz. Amióta uniós források áramlanak a sürgősségi ellátórendszerbe, egyetlen átfogó, rendszerszerű fejlesztés nem történt – állítja.

Hiába szorgalmazza a szakma évek óta az úgynevezett „egykapus modellt”, vagyis hogy akinek baja van, tudja, hová kell mennie, vagy mi az az egyetlen telefonszám, amit hívnia kell, még az ehhez szükséges egységes informatikai rendszert sem sikerült összehangolni. Viszont összességében már több milliárd forint ment el informatikai fejlesztésekre az Országos Tisztiorvosi Hivatalnál, az egészségbiztosítónál, a Mentőszolgálatnál vagy a 112-es központi hívószám fejlesztésénél.

Feladatából adódóan az akut ellátás rendszertelenségének minden hibája lecsapódik ma a Mentőszolgálaton, amely az utóbbi években megnövelt feladataihoz képest bizonyosan nem rendelkezik a minőségében és mennyiségében megfelelő személyi és tárgyi feltétellel – olvashatjuk a cikkben.

Forrás: Vg.hu