A tudósok már évek óta tudják, hogy az egészségtelen étrend – különösen a magas zsír- és cukortartalmú ételek – káros változásokat okozhat az agyban, és kognitív károsodáshoz vezethet.
A kognitív hanyatláshoz számos tényező járul hozzá, mint például a genetika és a társadalmi-gazdasági tényezők, melyek kívül esnek az egyén befolyásán. A folyamatban lévő kutatások azonban egyre inkább arra utalnak, hogy a nem megfelelő táplálkozás az öregedés során bekövetkező memóriazavarok kockázati tényezője lehet, és növeli az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
De, amikor azt mérlegeljük, hogy egyes táplálkozás minták hogyan ronthatják az agy egészségét az életkor előrehaladtával, a minimálisan feldolgozott és az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának hatásaira vonatkozó kutatások kevésnek bizonyultak, egészen mostanáig – írja a MagyarMezőgazdaság.
Két nemrégiben végzett nagyszabású tanulmány azt találta, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása súlyosbíthatja az időskori kognitív hanyatlást és növelheti a demencia kialakulásának kockázatát. Ezzel szemben egy másik, nemrégiben végzett vizsgálat arról számolt be, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása nem járt együtt a 60 év feletti emberek rosszabb kognitív állapotával.
Az ultra-feldolgozott élelmiszerek általában kevesebb tápanyagot és rostot tartalmaznak, valamint magasabb a cukor-, zsír- és sótartalmuk a feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerekhez képest. Az ultra-feldolgozott élelmiszerek közé tartoznak például az üdítők, a csomagolt sütik, a chipsek, a fagyasztott ételek, az ízesített diófélék és joghurtok, a desztillált alkoholos italok és a gyorsételek.
Még az előrecsomagolt kenyér is, beleértve a magas tápanyagtartalmú teljes kiőrlésű gabonából készültet is, sok esetben ultrafeldolgozottnak minősül a benne található adalékanyagok és tartósítószerek miatt.
De ne tévesszük össze az ultra-feldolgozott ételeket a feldolgozott élelmiszerekkel, amelyek még így is megőrzik a legtöbb természetes tulajdonságukat, annak ellenére, hogy valamilyen feldolgozáson estek át, mint például a zöldségkonzervek, a száraztészták vagy a fagyasztott gyümölcsök.
Egy tavaly decemberi tanulmányban a kutatók körülbelül nyolc év alatt összehasonlították a kognitív hanyatlás mértékét az ultrafeldolgozott élelmiszerek különböző mennyiségét fogyasztó embercsoportok között. A vizsgálat kezdetén több mint 10 000 Brazíliában élő résztvevő számolt be az előző 12 hónapos étkezési szokásairól. Ezután az ezt követő években a kutatók a résztvevők kognitív teljesítményét értékelték a memória és a végrehajtó funkciók standard tesztjeivel.
Azok, akik a vizsgálat kezdetén több ultrafeldolgozott élelmiszert tartalmazó ételt fogyasztottak, kissé nagyobb kognitív hanyatlást mutattak azokhoz képest, akik kevés vagy egyáltalán nem fogyasztottak ultrafeldolgozott élelmiszert. Ez viszonylag szerény különbség volt a kognitív hanyatlás mértékében a kísérleti csoportok között. Egyelőre nem világos, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek nagyobb mértékű fogyasztásával járó kognitív hanyatlásban mutatkozó kis különbségnek lesz-e jelentős hatása az egyes személyek szintjén.
A második tanulmány, amelyben mintegy 72 000 résztvevő vett részt az Egyesült Királyságban, az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása és a demencia közötti összefüggést mérte. Az ultra-feldolgozott élelmiszereket legnagyobb mennyiségben fogyasztó csoportban 120 emberből körülbelül 1-nél diagnosztizáltak demenciát egy 10 éves időszak alatt. Abban a csoportban, amely kevés vagy semmilyen ultrafeldolgozott élelmiszert nem fogyasztott, ez a szám 170-ből 1 volt.
Az egészség és az ultrafeldolgozott élelmiszerek közötti kapcsolatot vizsgáló kutatások a NOVA-osztályozást használják, amely az ipari élelmiszer-feldolgozás típusán és mértékén alapuló kategorizálási rendszer. Egyes táplálkozástudományi szakemberek kritizálták a NOVA-osztályozást, mivel nem tartalmaz egyértelmű meghatározásokat az élelmiszer-feldolgozásra vonatkozóan, ami téves osztályozáshoz vezethet.
Azzal is érvelnek, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásából eredő potenciális egészségügyi kockázatok inkább az alacsony rost- és tápanyagtartalommal, valamint a magas zsír-, cukor- és sótartalommal magyarázhatók, mint a feldolgozás mértékével.
Számos ultrafeldolgozott élelmiszer sok adalékanyagot tartalmaz, például tartósítószert vagy színezőanyagot, miközben az egészségtelen táplálkozás egyéb jellemzőivel is rendelkeznek, például alacsony a rost- és tápanyagtartalmuk. Így nem világos, hogy a több feldolgozáson átesett élelmiszerek fogyasztása az alacsony táplálkozási minőségen túl további negatív hatással van-e az egészségre. Például egy gyorsétteremlánc hamburgere és sült krumplija, amely magas zsír-, cukor- és sótartalmú, valamint ultra-feldolgozott. Elkészíthetjük ezt az ételt otthon is, ami szintén magas zsír-, cukor- és sótartalmú, de nem lenne ultrafeldolgozott. További kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy az egyik rosszabb-e, mint a másik – írja a lap. 
