Továbbra is legnagyobb problémát a tüdőrák jelenti, mindkét nemnél a vastag-, végbélrák, mag férfiaknál a prosztatarák és a hölgyeknél az emlőrák van még az első háromban – mondta Polgár Csaba az InfoRádió Aréna című műsorában. Az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa beszélt a műtéti robotok jelentőségéről, az onkológiai orvoslás helyzetéről és arról is, miért áll első helyen Magyarország a daganatos megbetegedésekben és halálozásban is.
(…) 2023 elején hozzávetőleg hány regisztrált daganatos beteg van Magyarországon?
A nemzeti rákregisztert húsz éve az Onkológiai Intézet gondozza. Igazából nem az aktuálisan daganattal élő, gyógyult, illetve abból lábadozó beteget tartjuk számon, hanem a nemzeti rákregiszter minden évben rögzíti az újonnan felfedezett daganatos eseteket. Ezt nálunk rögzítjük, ezt minden egészségügyi ellátónak szövettani lelet alapján be kell jelentenie. A halálozási adatokat a Központi Statisztikai Hivataltól kapjuk meg, és ez alapján lehet a minden évi új esetek számának a tendenciáit hasonlítani az előző évekével, illetve ehhez viszonyítani a halálozási adatokat. A 2020-2021-es évet a Covid torzító hatásai miatt külön szoktuk kezelni, de, mondjuk, 2019-ben 75 ezer új daganatos beteget fedeztünk föl, és ebből körülbelül 33 ezer haláleset történt. Az elmúlt tíz évben körülbelül nyolcezer-kilencezerrel nőtt az új eseteknek a száma, tehát évi 66 ezerről 75 ezerre 2010 és 2020 között. Ehhez képest viszont a halálozás 32-33 ezer maradt ugyanebben az időszakban. Ez azt mutatja, hogy most a tíz évvel ezelőtthöz képest 10-11 százalékkal több beteget tudunk meggyógyítani. Egyébként február 1-jén jelent meg az OECD-nek és az Európai Uniónak a minden országra lebontott rákhelyzetjelentése, a Cancer Profile Hungary, amiben kimutatja azt, hogy a férfiaknál valóban 11 százalékkal, a hölgyeknél pedig 6 százalékkal javult a daganatos mortalitás. Ettől függetlenül nem szabad azt elhallgatni, hogy Magyarország, sajnos, az első helyen van daganatos incidenciában és halálozásban is. Az összes kelet-európai országnak ez egy, a kommunizmusból származó öröksége, hogy az első tíz helyen, Dánia kivételével, volt szocialista országok állnak.
És mi ennek az oka?
A múlt, de nem a politika és nem a demokrácia hiánya okozta a rákot, hanem az akkori egészségügyi ellátórendszer fejletlensége, az alacsonyabb GDP, a rosszabb hozzáférés, a rosszabb minőségű egészségkultúránk, a rosszabb minőségű alkoholok, dohánytermékek fogyasztása. Ez általában jellemezi az összes kelet-közép-európai volt kommunista országot. Még egyszer mondom, ez alól Dánia a kivétel, amely az ötödik helyen van. A legkevesebb daganatos halálozás a mediterrán és a skandináv országokban van. Ennek van diétás oka is, tehát nyilvánvaló, a mediterrán országokban több zöldséget, kevesebb vörös húst és több tengeri húst, halat fogyasztanak. Magyarország azért van a kelet-közép-európai országokból az első helyen, mert mi vagyunk a legnyugatibb keleti ország, amelynek már rendes statisztikája van. Tehát mi bevalljuk az adatokat, mint ahogy a Covidnál is korrekt statisztikát jelentett az ország. A nemzeti rákregiszterben tényleg összegyűjtjük az összes esetet. Ezzel szemben, nem akarok konkrét országokat mondani, de tőlünk délre és keletre számos ország van, ahol nincs nemzeti rákregiszter, hanem a WHO becslések alapján határozza meg a számokat. Mi vagyunk az a legnyugatibb keleti ország, amely, sajnos az örökségével küzd, de a statisztikánk már rendben van.
(…)
Az egyénre szabott kezelés mikorra várható? Nemcsak Magyarországon, akár világszinten is, mert arról lehet hallani, hogy tulajdonképpen az lenne az igazi áttörés a daganatos betegségek kezelésében, ha az egyén DNS-ére, személyes egészségügyi állapotára kevernék ki a gyógyszert, kis túlzással.
Az, hogy minden egyes személynek külön, mondjuk, különböző drogokból összekevert készítményt készítsünk, azért odébb van. A célzott kezelés és az úgynevezett személyre szabott kezelés a napi gyakorlat ma is. Most már fölállt Magyarországon az országos molekuláris onko-team, ami nálunk van az Országos Onkológiai Intézetben, ahova érkeznek be a kérések, és ha a szakmailag indokolt kéréseket továbbengedi a bizottság, akkor a 150 génes vizsgálatokig ezek elvégezhetők már a regionális központokban, tehát legalább hat helyen az országban, és a legnagyobb szaktudást és centralizáltan végzendő 500 génes vizsgálatokat pedig a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Egyetem és az Onkológiai Intézet tudja elvégezni. Itt nagyon fontos, hogy természetesen ezzel üzleti alapon lehet egy igényt gerjeszteni, és ezt a privát egészségügy meg is tette a múltban. Nyilvánvaló, egy áttétes daganatos beteg az utolsó szalmaszálba is kapaszkodva, akár az utolsó pénzét is kifizeti arra, ha van egy százaléknyi esély is, hogy egy ilyen multigénes vizsgálattal az az ígéret érkezik, hogy megtalálják a csak neki hatékony gyógyszert, vagy ha nincs is még ez finanszírozva, akkor kiküldik Amerikába egy olyan vizsgálatra, amiből besorolják és akkor megkaphatja ezt a gyógyszert. Ezek azért az esetek többségében fals ígéretek, és megvannak azok az irányelvek, hogy mely daganattípusoknál érdemes és milyen, 50, 150 vagy 500 génes vizsgálatot végezni, mert nyilvánvaló, akkor van értelme ezeknek a vizsgálatoknak, ha van már rá célpont, azt meg is találjuk, és ahhoz van egy kapcsolható gyógyszer, ami itt is van az országban és finanszírozható.
Jellemzően a kezelések hányadrészénél használják ezt az 50, 100, 150, 500 génes vizsgálatot?
Ez minden daganattípusnál különböző lehet. Vannak olyan daganattípusok, ahol egyáltalán nem jön szóba, és van, ahol pedig rutinszerűen csináljuk. Például tüdőrákot már nem kezelünk anélkül, hogy ilyen részletes molekuláris genetikai vizsgálat ne történne. Ezek alapján folynak a rutinkezelések, a célzott terápiák.
És akkor attól függően, hogy ki milyen gyógyszert kap és abból mennyit?
Igen. Vannak olyan génhibák, amiket már ismerünk, ezeket rutinszerűen föl is tudjuk térképezni, és arra megvan az az adott, célzott terápia vagy immunterápia, ami arra a betegségtípusra alkalmazható. Ez nem azt jelenti, hogy egy egyénre van specializálva, hanem egy emlőráknak vagy egy tüdőráknak 5-10 százalékára hatékony az az egy szer. És ami még nagyon fontos, hogy a szerről legyen már olyan tudományos evidencia, ami bizonyítja azt, hogy hatékony, mert az, hogy elvileg egy tüdőrákra már bebizonyítottuk, hogy egy adott génhibára egy gyógyszer hatékony, ugyanez a génhiba lehet egy emlőrákban is jelen, de nem biztos, hogy ugyanaz a szer arra a betegségre annál az egyénnél is hatni fog. Természetesen a jövő útja ez a személyre szabott kezelés és egyre inkább megyünk efelé.
Forrás: InfoRádió
