A Covid-19 vakcinák kifejlesztéséhez való jelentős hozzájárulásáért a magyar biokémikus és amerikai kutatótársa, Dr. Drew Weissman kapta az Edinburghi Egyetem Cameron-díját – írja a Szegedi Tudományegyetem.
„A Covid-19 világjárvány volt az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a modern idők társadalmaként szembe kell néznünk. Az oltások kulcsfontosságúak voltak e kihívás leküzdésében. Örülök, hogy Dr. Karikó és Dr. Weissman kulcsfontosságú munkája elismeréseként átvehetik ezt a díjat, és szeretettel várom őket Edinburghban” – fogalmazott David Argyle professzor, az Edinburghi Egyetem vezetője. Skócia fővárosában az Edinburghi Egyetem 2023. január 5-én jelentette be, hogy a Szegedi Tudományegyetem professzorát, Dr. Karikó Katalint és a Pennsylvaniai Egyetem professzorát, Dr. Drew Weissmant kitünteti a Cameron-díjjal.
Dr. Karikó Katalin és Dr. Drew Weissman munkája vezetett az mRNS vakcinák kifejlesztéséhez. Ezen a technológián alapul a Pfizer/BioNTech és a Moderna Covid-19 vakcina. Ennek a fontos és nagy hatású kutatómunkának az elismeréseként nyerte el a két tudós a Cameron-díjat – tudatja honlapján az Edinburghi Egyetem.
A skóciai egyetem honlaphíre elmagyarázza: „a vakcinák többsége úgy működik, hogy a kórokozó inaktivált formáját vagy a kórokozóból származó fehérjét juttatják a szervezetbe”. Ettől eltérően működnek az mRNS-alapú oltóanyagok.
„Az mRNS-vakcinák szintetikus mRNS-t – egy rövid genetikai anyagszálat – használnak arra, hogy megtanítsák a sejtjeinket, hogy miként állítsanak elő egy fehérjét vagy egy fehérjének egy részét, ami viszont immunválaszt aktivál a szervezetünkben. Ez az immunválasz antitesteket termel, amelyek segítenek megvédeni minket attól, hogy a jövőben megbetegedjünk egy adott kórokozótól.”
2020 decembere és 2021 között – a becslések szerint – a Covid-19 vakcinák 14,4 millió életet mentettek meg.
Első alkalommal a Covid-19 világjárvány megfékezésére alkalmazták az mRNS-technológiát, de az már hosszú évek óta fejlesztés alatt állt.
Úttörőnek számít a Karikó-Weissman kutatópáros munkája. Az elmúlt évtizedben kísérletezve kidolgozták annak módszerét, hogy a laboratóriumban előállított mRNS a szervezetbe juttatva anélkül kezdjen el „dolgozni”, hogy kiváltaná a szervezet védekezését.
„Jelenleg folyik a munka annak feltárására, hogy az mRNS-technológiát miként lehetne felhasználni influenza- és maláriaoltásokban, valamint a rák kezelésében” – összegezi az mRNS-technológia fejlesztésével kapcsolatos legújabb híreket az Edinburghi Egyetem közleménye.
Forrás: Szegedi Tudományegyetem
