Az Európai Bizottság szigorúbb szabályokat javasolt a levegőt, a felszíni és felszín alatti vizeket szennyező anyagok jelenlétének visszaszorítására, valamint a települési szennyvíz kezelésére annak érdekében, hogy Európa 2050-re mentes legyen a káros anyagoktól.
A brüsszeli testület javaslata a levegő minőségének javítására mindenekelőtt a levegőben szálló finompor (PM2.5) éves határértékének csökkentését szorgalmazza. Eszerint 2030-ra a jelenlegi köbméterenkénti 25 mikrogramm határértékről a köbméterenkénti 10 mikrogrammra kell mérséklődnie, 2050-re pedig a teljes szennyezésmentességet fogalmazza meg a javaslat.
A közlemény szerint a rendelkezés biztosítani fogja, hogy a légszennyezés által okozott egészségkárosodást szenvedő emberek az uniós levegőminőségi szabályok megsértése esetén kártérítésre legyenek jogosultak.
A javaslat emellett egyértelműbbé teszi az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, a hatékony szankciókat és a nyilvánosság levegőminőséggel kapcsolatos jobb tájékoztatását. Az új jogszabályok a levegőminőség nyomon követésére, modellezésére és a jobb levegőminőségi tervekre vonatkozó rendelkezések megerősítésével támogatják a nemzeti hatóságokat – írták.
A felszíni és felszín alatti vizek védelmére az Európai Bizottság a szennyező anyagok jegyzékének naprakésszé tételét javasolta. A testület 25 olyan anyag – köztük edényekben, ruházatban és bútorokban, tűzoltó habokban és testápolási termékekben használt anyagok, rovarirtószerek, vagy bizonyos antibiotikumok jegyzékbe vételét javasolta, amelyek negatív hatást gyakorolnak a természetre és az emberi egészségre.
A települési szennyvíz jobb és költséghatékonyabb kezelésére és jobb felhasználására az uniós bizottság nemzeti terveket vár. A javaslat szerint 2040-re törekedni kell az ágazat energiasemlegességére, és javítani az iszap minőségét, hogy lehetővé váljon a nagyobb mértékű újrafelhasználás, hozzájárulva ezáltal a körforgásos gazdasághoz.
Mivel az EU szennyvizeiben található mérgező mikroszennyező anyagok 92 százaléka gyógyszerekből és kozmetikumokból származik, a javaslat egy új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert is szorgalmaz, amely előírja a gyártók számára, hogy fizessék meg az ilyen anyagok eltávolításának költségeit.
A javaslatot az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében fogja megvizsgálni.
Forrás: MTI
