Táplálkozási ajánlás a poszt-COVID betegség alatt

0

A poszt-COVID-19 szindrómában szenvedő betegeknek személyre szabott gondozásra, tápláltsági állapot és táplálkozási szokások felmérésére van szükségük a lehetséges tápanyaghiány felismerése és kezelése érdekében, amelynek fontos szerepe van a fizikai és mentális szövődmények, valamint az általános egészségi állapot javításában.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakemberei táplálkozási ajánlása poszt-COVID betegség idején:

Az energia, mikro- és makrotápanyagok ajánlott mennyiségét a dietetikus személyre szabottan meg tudja határozni, figyelembe véve az életkort, tápláltsági állapotot, tüneteket, társbetegségeket, fizikai aktivitást és a terápiás célt.

Általában nem kívánt fogyás, izomtömegvesztés jellemzi a poszt-COVID betegséget, ilyenkor emelt energia és fehérjebevitel ajánlott, amely napi 5-6-szori étkezéssel, az ételek dúsításával, szükség esetén speciális, gyógyászati célú élelmiszerekkel történő kiegészítéssel valósítható meg. Az izomtömegvesztés mérséklése, a testösszetétel javítása és a gyulladáscsökkentésben fontos szerepet játszó esszenciális aminosavak biztosításának céljából ajánlott az emelt fehérjetartalmú étrend. Javasolt a bevitelt a nap folyamán szétosztani, és minden étkezéshez jó minőségű fehérjét fogyasztani. Állati fehérjét tartalmaznak a tejtermékek (pl. sajt, kefir, joghurt) és a tej, tojás, húsok, halak. A növényi élelmiszerek közül a hüvelyesek, olajos magvak, gabonafélék és álgabonák (pl. hajdina, quinoa, amaránt) tekinthetők fehérjeforrásnak.

A pandémia miatti stressz, illetve a karantén vagy a betegség következtében lecsökkent mértékű fizikai aktivitás, megváltozott étkezési szokások a testtömeg gyarapodását is okozhatják. A túlsúly és az elhízás növeli a fertőzésekre való fogékonyságot, így a COVID-19 kialakulásának rizikóját is, rontja a betegség kimenetelét, illetve számos kísérőbetegséghez, szövődményhez (úgymint inzulinrezisztencia, 2-es típusú cukorbetegség, epebetegségek, alvási apnoe, stb.) vezethet.

A dietoterápia kiemelt célja a testösszetétel optimalizálása, azaz az izomés a zsírtömeg megfelelő mennyiségének, arányának elérése. Elhízás esetén az étrend energia- és zsírszegény, fehérjebő, hozzáadott cukor- és alkoholmentes, rostban gazdag és folyadékbő. Az étrendi kezelés a megfelelő fizikai aktivitással együtt tud jelentős és tartós hatást elérni a fogyásban és a testösszetétel javításában.

Nem csupán az elfogyasztott zsiradék mennyisége, hanem az összetétele is nagy jelentőséggel bír. Általános probléma a hagyományos magyar étrendben a telített zsírsavak (SFA) túlzott és a telítetlen zsírsavak (MUFA, PUFA) elégtelen mennyisége, illetve a nem megfelelő arányuk. Gyulladáscsökkentő hatást tulajdonítanak az ómega-3 (pl. eikozapentaénsav (EPA) és dokozahexaénsav (DHA), linolénsav (ALA)) zsírsavaknak. Kiváló EPA- és DHAforrásnak számítanak a halak (pl. lazac, makréla, busa, pisztráng). Növényi élelmiszerek közül az olajos magvak (pl. dió), szója, növényi olajok (pl. repce-, és lenmagolaj) tartalmaznak jelentős mennyiségben omega-3 zsírsavakat (ALA). Az extra szűz olívaolaj az egyszeresen telítetlen zsírsavak (MUFA) mellett tokoferolokat és polifenolokat is tartalmaz, amelyek gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatású bioaktív vegyületek.

A megfelelő mennyiségű és minőségű szénhidrát bevitele fontos része a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozásnak. Mivel egyes tanulmányok szerint a magas glikémiás indexű élelmiszerek (a vércukrot gyorsan megemelő élelmiszerek, pl. cukros, szirupos, mézes ételek, fehér lisztből készült pékáruk) fogyasztása összefüggésbe hozható a fokozott gyulladással és oxidatív stresszel, poszt-COVID-ban szenvedő betegek számára is az alacsonyabb glikémiás indexű szénhidrátforrások (pl. magas rosttartalmú pékáruk, zöldségek) előnybe részesítése javasolt. Továbbá a prebiotikus hatású rostok (viszkózus, fermentálható rostok pl. zabból, árpából származó béta-glükán és a gyümölcsökből és zöldségekből nyerhető pektin) emelt bevitelét javasolja a szakirodalom.

A rostdús táplálkozás mellett sosem szabad elfeledkeznünk a megfelelő folyadékbevitelről. Poszt-COVID szindróma esetén is fel kell hívni a figyelmet a folyadékfogyasztás fontosságára. Az ajánlás napi 2,5-3 liter folyadékot határoz meg általánosságban, de a folyadékszükséglet kortól, fizikai aktivitástól, egészségi állapottól függően változó lehet, pl. láz, hasmenés esetén magasabb. A folyadékbevitelhez a víz, ásványvíz, tea, zöldség- és gyümölcslé mellett a levesek, lédús gyümölcsök, tej, joghurt, kefir, stb. is hozzájárul.

A COVID-19 kapcsán sokat hallhattunk a D-vitamin szerepéről. Azt biztosan tudjuk, hogy a D-vitamin hiánya egészségügyi kockázatot jelent. Ennek elkerülése érdekében javasolt a Dvitamint tartalmazó élelmiszerek, pl. tej, tejtermékek, dúsított termékek, beillesztése az étrendbe, illetve a vitamin pótlása azoknál az egyéneknél, akik nem jutnak elegendő napfényhez (pl. hosszas kórházi tartózkodás, karantén), valamint a hazai éghajlati viszonyok között ősztől tavaszig mindenki számára.

Egyes bioaktív komponensek is segítségünkre lehetnek a gyulladáscsökkentésben és az immunrendszer támogatásában, ilyenek például a polifenolok. A polifenolok csoportjába tartozik a hagymafélékben és leveles zöldségekben is megtalálható kvercetin; ide sorolhatók a katechinek, amelyeknek jellemző forrása a tea, valamint a szőlőre jellemző vegyület, a rezveratrol is.

Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com