Minél többet dohányzik valaki, annál nagyobb a tüdőrák kialakulásának kockázata. Bizonyított tény, hogy napi egy doboz cigaretta elszívása a férfiak esetében tízszeresére, nőknél pedig ötszörösére emeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Erős dohányosok esetében – naponta két doboz cigaretta – a kockázat akár 20-30-szoros is lehet.
Bár a legtöbben nem szívják le a füstjét, a szivarozás és a pipázás is igen komoly kockázati tényező, akárcsak a marihuánás cigaretta fogyasztása. Meghatározó továbbá, hogy mely életkorban kezdte el az illető a dohányzást. Minél fiatalabb korban, annál nagyobb az esélye a tüdőrák kialakulásának.
A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a dohányzás egyénileg eltérő módja, nevezetesen, hogy milyen mélyen szívja le és mennyi ideig tartja benn a tüdejében valaki a cigarettafüstöt. Ezzel magyarázható, hogy a dohánygyárakat számos országban törvény kötelezi a dohányáruk kátránytartalmának csökkentésére. A csökkentett kátránytartalmú („könnyű”) cigaretták fogyasztása azonban nem jelent védelmet a tüdőráktól – sőt újabb tanulmányok szerint nem kevésbé veszélyesek, mivel a kisebb nikotintartalom miatt a dohányosok mélyebben leszívják és tovább benntartják a füstöt.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a tüdőrák nem az egyedüli daganat, amelynek kialakulása a dohányzás következménye lehet. A gége, a szájüreg, a nyelőcső, a hólyag, a vesék, a gyomor, a prosztata, a hasnyálmirigy, sőt újabban a méhnyak rákos megbetegedései vonatkozásában is igazolták a dohányzás kockázatnövelő szerepét. Magyarország világviszonylatban továbbra is élen jár a dohányzás okozta megbetegedési, halálozási statisztikák, valamint a dohányzás által az államháztartásra háruló betegségteher nagysága tekintetében.
Minden egyes elszívott cigaretta közvetlenül is rombolóan hat az emberi szervezetre és ezen felül a környezetre is súlyosan ártalmas. Ezáltal a dohányzás egészségre gyakorolt közvetlen és közvetett hatása jóval nagyobb, mint azt gondolnánk. De mik is ezek a hatások? A környezetszennyezés már jóval korábban kezdődik, mint hogy rágyújtanánk, és a levegőt károsítanánk a kifújt füsttel.
A dohánytermesztés világszerte hatalmas területeken történik. 2012-ben összesen 7,5 millió tonna dohányt takarítottak be 4,3 millió hektár termőföldön legalább 124 országban. A termesztés során, a földben lévő növények egész évben rengeteg vegyszert és növekedésszabályozót igényelnek, hogy megóvják őket a kártevőktől és betegségektől. Egyes ilyen vegyületek annyira veszélyeztetik a környezetet és a termesztést végzők egészségét, hogy számos országban betiltották azokat.
A dohánytermesztéssel együtt jár az erdők kivágása, hiszen a termesztéshez termőföldekre van szükség, a dohány kiszárítása pedig részben faégetéssel történik. 1970-től napjainkig körülbelül 1,5 milliárd hektárnyi (főleg trópusi) erdő került kivágásra világszerte. Évente további 600 millió fát vágnak ki (amit bizonyos mértékű faültetéssel ellensúlyoznak), és körülbelül 11,4 millió tonna fát égetnek el a dohánylevelek szárításához és dohánytermékek előállításához, hozzájárulva ezzel az üvegházhatást okozó gázok 20%-os növekedéséhez. Az erdők kivágása a szén-dioxid-kibocsátás növekedésének, ezáltal a klímaváltozásnak az egyik legnagyobb okozója. Földünk faállományának megóvása és a saját egészségünk védelme érdekében érdemes leszokni a dohányzás minden formájáról, hiszen, ha például elektronikus eszközre térünk át, az abban található dohánytermék előállítása is számos fa életébe kerül.
A dohányipari cégek éves adatai alapján elmondható, hogy a gyártási folyamataik és a szállítás során évente 84 millió tonna szén-dioxid jut a levegőbe, és 22 milliárd liter vizet használnak fel a dohánytermékek gyártásához. A folyamat során keletkező károsanyag-kibocsátás, vízfelhasználás, az ipari szennyvíz, a gyártási hulladék, a veszélyes hulladék mind súlyosan károsítja a természetet.
Évente több mint 760 000 tonna cigarettacsikk végzi a környezetben, szennyezve vizeinket, a talajt és a levegőt is. Mindezek mellett a cigarettában található filter legtöbbször műanyagból készül, aminek lebomlási ideje nagyon hosszú. 2019-ben 4 211 962 cigarettacsikket gyűjtöttek össze a Föld vízpartjain, ezzel a leggyakoribb hulladéktípusok listájának második helyére került. Ez a probléma nem korlátozódik csupán a hagyományos cigarettára, hiszen az eldobható elektronikus cigaretta hasonló veszélyt jelent, ha nem a megfelelő hulladék lerakóhelyen végzi (hasonlóan az öngyújtókhoz). Az elektronikus cigaretta kiskereskedelmi forgalma rohamosan nő, 2014 és 2020 között ennek száma megduplázódott, és ezek a termékek a toxikus anyagok és a műanyag mellett még elektronikus hulladékkal is terhelik bolygónkat.
Hogyan nyerhetjük az értékes, füstmentes életet magunk és családtagjaink számára?
Legegyszerűbb módja, ha nem szokunk rá a dohányzásra, ha pedig már rászoktunk, minél előbb abbahagyjuk, és így csökkenthetjük a kockázatát számos krónikus, dohányzás okozta megbetegedésnek is. A környezetünket és egészségünket az sem óvja meg, ha a hagyományos cigarettáról átszokunk egy elektronikus eszközre. A dohányzásról való leszokás nem mindenkinek megy könnyen. Sokan nem tudják, hogy ebben segítséget tudnak igénybe venni.
Amennyiben Ön is úgy érzi, hogy szeretné szakember segítségét kérni a leszokáshoz
- keresse fel az Önhöz legközelebbi (Nemzeti Népegészségügyi Központ által működtetett) egészségfejlesztési irodát, és tájékozódjon az egyéni vagy csoportos személyes leszokást támogató szolgáltatásokról (http://www.eljtisztatudovel.hu/tamogato-pontok/ ),
hívja az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet által működtetett ingyenes, országosan elérhető telefonos leszokást támogató szolgáltatást (06-80-44-20-44).
Amennyiben önállóan kíván leszokni, akkor ebben nyújt segítséget:
az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet által létrehozott „Gond? Egy szál se!” applikáció. Az intézet szakemberei által kidolgozott 21 napos program fokozatosan segít a leszokásban, a dohányzásmentes életmód rögzítésében, rutinná alakításában. (Az applikáció innen tölthető le: http://www.eljtisztatudovel.hu/#segitseg-a-leszokashoz ).
A dohányzás nemcsak a dohányzó ember egészségére hat, hanem a környezetében élőkére is! Ezért is fontos a dohányzásról leszokni szándékozók támogatása. A 06 80 200 493-as zöld számon tájékoztatás kapható a dohányzásról való leszokást segítő módszerekről is. Emellett hasznos segítséget nyújthat a Dohányzás Fókuszpont honlapja is, amely praktikus tanácsokkal és szakmai támogatással látja el a leszokni vágyókat: http://leteszemacigit.hu
Forrás: daganatok.hu, fokuszpont.hu, WHO
